Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1911
300 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1911 szept. 26. Karácsonyi, ki az Akadémia megbízásából, a magyarorsz. ferencrendiek történetét írja, napközben az Erd. Múzeum és a ferencrendiek levéltárában kutatott. Du. az öreg Herepey ref. pap megmutogatta neki s nekem a renoválás alatt álló Farkas utcai templomot. Vacsorán mind a ketten (Erdélyi Lászlóval együtt) Veress Endrénél vacsoráltunk, ki bemutatta a Fontes rerum Transylvanicarum nak – az előszó híján – teljesen kész, szép első kötetét. 41 szept. 27. Karácsonyi a hajnali vonattal hazament. Kedélyesebb volt, mint máskor. – Délután temettük Melka Vincét, egyetemünk festészet- és rajztanítóját, ki valaha b. Jósika Samu kíséretében járt Egyiptomban, de még szebb képeket festett a Görgényihavasokról és a Retyezátról, melyeket Rudolf trónörökös kíséretében, a híres vadászatok alkalmával keresett föl. Ny. b.! – A város tegnapi közgyűlésén Versecnek az obstrukció ellen irányuló körirata kapcsán az egyetemi tanár képviselők: Apáthy, Lukács Adolf, Kiss Mór csúnyán összeakaszkodtak, mikor Apáthy ezt mondta: „Apáthy: Önöknek egyedüli fegyverük a tagadás. Azzal szemben, hogy Zápolya nem volt a legkiválóbb egyéniség, megállapítja, hogy a hivatalos történelem szerint Rákóczi Ferenc sem volt nagy talentum. A Munkapárt elődeinek elve mindig az volt, hogy a mi hőseinket lekicsinyeljék. Rákócziról azonban kimutatta a mi Márki Sándorunk, hogy a legragyogóbb szellem volt a Rákóczié. Munkapárti taktika az, hogy megrágalmazzák a mi hőseinket. Rákóczit országgyűlésileg bélyegezték meg. Szélhámosoknak mondották a nemzeti küzdelem vezéreit, mint a h. polgármester úr is kijelentette tegnap. Önnek egyik szellemi vezére, Budapest egykori polgármestere hazaárulónak bélyegezte Kossuthot és a Munkapárt elődei bántak el így Rákóczi emlékével is.” 42 szept. 28. Sub auspiciis regis avatták fel egyetemünkön Schilling Gábort (Lajos fiát) és Gyulay Tibort. A király személyét Balogh Jenő államtitkár képviselte, aki – mint Jancsó Benedek levele előre jelezte – Szádeczky Lajossal s velem arról akart társalogni, a Balkán-népek történetének, irodalmának, nyelveinek stb. előadásával, illetőleg az ezek részére állítandó új katedrákkal hogyan lehetne egyetemünkre édesgetni a balkáni fiatalságot; de egy igen barátságos üdvözlésen kívül egyébre, velünk szemben, már nem maradt ideje Baloghnak. A felavatásnál s a társas ebéden mondott beszéde mindenkinek tetszett. szept. 29. Első kari ülésünk után a Pannoniában megkezdtük Kossutány Náci által kezdett pénteki söröző esténket, amelyben meghívottak vesznek részt. (Első alkalommal Kossutány, Lechner, Buday, Lukács Adolf, Páter Béla meg én.) szept. 30. Gerő Ödön, Tolnai Világlexikon jának szerkesztője, felszólít a szabadságharcra vonatkozó, továbbá a vármegyék, nagyobb városok és közjogi szervezetek történelme 41 L.: 1911. máj. 28-i naplóbejegyzés. 42 Naplóba ragasztott, forrás megjelölése nélküli újságcikk. A Márki által kiemelt bekezdés az Ujság ko lozsvári városi közgyűlésről beszámoló, mintegy négyoldalas tudósításának rövid részlete. A botrányos városi közgyűlésre egy obstrukciót elítélő országgyűlési összecsapás után került sor, a munkapárti városi képviselők a legélesebben Apáthy Istvánnal csaptak össze. Botrányok a közgyűlésen. Ujság , 13. évf. 1911. szept. 27. 226. sz. A cikkben a „Márki” név előtti „mi” szó Márki kéziratos betoldása.
