Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1911

292

MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1911

júl. 22.

Délelőtt Szádeczky Lajosné komámasszonyt köszöntöttük neve napján – délután Moldovánéknál voltunk a gyerekekkel és Erdélyi Lászlóval a Békásban.

júl. 24.

Házunk már körülbelül lakható állapotban van; ma hozzáfogtak a kert egyengetéséhez. A kalazantinumi kuglizásnál tegeződni kezdtem Papp Károly debreceni főisk. tanárral, aki legutóbb Arany János irodalomtörténetét adta ki.

30

júl. 25.

Gödöllőn meghalt Zilahi Kiss Béla, ki Junius néven írt tárcacikkeivel lett ösmeretes. Fiatalkori könnyelműségét egész életében megsínylette, pedig Salamon Ferencnek egyik legkedvesebb tanítványa s igen tehetséges ember volt. Több jó adomát ösmerek róla, de részben ezek is terheltségét bizonyítják. Egyik testvére – bár jó családbeliek – most is sarki koldus, akinek 19 év óta – az unitárius gimnázium sarkán – sok piculát adtam. Junius hiában akarta betenni valami irodába. Neki ez az élet tetszett. De Junius is ilyen sátoros életet folytatott. Nyugodjék békében!

júl. 26.

Anna napján délelőtt dr. Török Imre feleségénél a kettős családdal; pedig délben árnyékban 34 ̊C-t mutatott a hőmérő.

júl. 27.

Pröhle Vilmos nagy örömmel írja Konstantinápolyból, hogy fél óra hosszat beszélt Nogi japán tábornokkal, ki elhalmozta szeretetreméltósággal, udvariassággal; s írja, hogy az alkotmány helyreállításának évfordulója másnap lesz, mire a tündérváros nagy fénnyel készül: este kivilágítás, tűzijáték... Fájdalom, olyan tűzijáték, amilyet Néró óta nem látott a világ. Már nincs a levélben, hogy 6000 ház égett le. – Du. a Mátyás téren Csánki Dezsővel beszélgettem, ki Jegenyén nyaral, de bejár dolgozni a kolozsmonostori levéltárba. – Aradon ma temetik Tiszti Lajost, ki 2. felesége után pár nappal, 76 éves korában hunyt el. Ötven évig volt hírlapíró s különösen mint az Alföld

szerkesztője szerepelt. Én is sokat írtam lapjába. Legzseniálisabb hírlapírói tréfája volt, mikor a pesti lapokat, melyek felültették Sándor cár meggyilkolásával, azzal ültette föl április elsején, hogy Zsigmondy az artézi kút meleg vizének elvezetésével a szabadban télikertet varázsolt elő, melyben délszaki növények virítanak. Rendre közölték a hírt, a Pesti Napló

t kivéve, mellyel jó barátságban élt. S akkor méltán kérdhette, ki a lelkiösmeretesebb hírlapíró: az-e, aki kiad egy szentpétervári valószínű hírt, vagy az, aki nem néz utána az orra előtt lévő városligetben sem, lehetséges-e olyan kertészeti csoda? Tiszti utóbb már biztosítási ügynök volt. Ny. b.! – Vacsorán éjfélig Tanács József gyógyszerésznél voltunk Pethő Sándorékkal és Issekutz Hugóval.

júl. 28.

Új házunkra júl. 18-ról a várostól megkaptuk a lakhatási engedélyt, s kivételképpen jóváhagyták a fáskamara fából való építését. Már készen is van s most a kertet egyengetik.

júl. 29.

Az estét Moldovánéknál töltöttük a Békásban. Házunk első lakója, Molnár Mózes, az állattani intézet szolgája, feleségével, egy kiskutyával, vagy 30 kanárival és sok virággal, mint házmester, ma költözött be.

30 Papp Károly (bev.): Arany János magyar irodalomtörténete. Bp., 1911. 222 p.