Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1910

268

MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1910

elnöke, 18 éves korában hogyan járt titkos küldetésben Klapkánál s mint kir. biztos, hogyan vezette a vizsgálatot a székely puccs dolgában. (A vizsgálatra menet egy vasúti állomáson találkozott a legerősebben kompromittált Ugron Gáborral: „Hova mégy?” – kérdi tőle. – „Tövisre.” – „Nincs elég messze, messzebb menj.” Tisza Kálmán utóbb szemrehányást tett neki, hogy futni engedte. „Nem vagyok zsandár” – felelte.

58)

dec. 21.

Sanyi és Laci jeles és kitűnő értesítőkkel jöttek haza, Sanyi csak 2-es a viseletből; pajkossága miatt gyakran kiállítják. A hittanító óra után a templomba küldi őket. „Mama – mondja Sanyi egy ily templomozás után –, elmondtam hat Miatyánkot, mert tudja, én úgy szeretek beszélni!”

dec. 23.

Vacsorán voltam Szádeczkynél mint rektornál, néhány tanárral és egyetemi alkalmazottal. Szádeczky a mai doktori avatáson hirdette ki, hogy a király tegnap megengedte II. Vilmos német császárnak doktorrá avatását.

dec. 24.

De. találkoztam Richter Aladár vendégével, L. Dufourral, a fontainebleau-i növénybiológiai intézet aligazgatójával. Tíz év előtt Richterrel voltam ebben az intézetben. – Este 6 előtt volt unokáim karácsonyestéje, minekutána a gyerekek két napig fenn zsibongtak nálunk. Volt nagy öröm, mert sok mindenféle játékot kaptak tőlünk, keresztszüléiktől s másoktól. Este 9-ig nem is lehetett őket ledugni. Feleségem s Marci másoknak szép kézimunkákkal kedveskedtek; pl. 45 db cukorkosárkát küldtek szét. Én, koromnak megfelelően, díszlábdunyhát stb. kaptam.

dec. 25.

Itthon ünnepeltünk. Este vacsorán Bournáz János fels. leányisk. tanárnál a kettős családdal, mivel Banner János öcsém és volt tanítványom eljegyezte leányát, Gizellát. Az áldomást én mondtam el. Banner Benke is ott volt.

dec. 26.

István-napon Zsakó kúriai bírónál. Este minálunk voltak Szentkirályiék, Móricz Ida, Ziegler és Szádeczky Béla.

dec. 27.

Nesnera Aladár szenttamási névvel nemesi rangot kapott. A Magyar Turista Egyesület B[uda]pesten 16-án újra alakulván Thirring elnöklete alatt, engem is beválasztott vidéki választ. tagnak.

dec. 28.

Szűcs Gyula képviselőházi teremőr meghalt. Szűcs pátri néven a 70-es évek elején népszónoka volt a tud. és műegyet. ifjúságnak s ekkor sokat találkoztunk. Ősjogász 58 Az 1877. évi orosz–török háború Magyarországon a szabadságharcba való 1849-es orosz beavatkozás miatt erős törökök iránti szimpátiát váltott ki. A politikai demonstrációk mellett székely politikusok – Ugron Gábor és Bartha Miklós vezetésével – elhatározták, hogy katonai erővel is beavatkoznak az orosz–török háborúba. Angol finanszírozással fegyvereket vásároltak, a székely megyékben szinte nyíltan toboroztak, és azt tervezték, hogy a felállított „Székely légió” betör Moldvába és a Szeret folyó egyik hídjának felrobbantásával megnehezíti az orosz visszavonulást. A nemzetközi figyelmet kiváltó tervre fény derült, és a magyar hatóságok felszámolták a szervezkedést. Vizsgálat és bírósági eljárás indult, de 1878-ban törölték a pert. Az ügyről részletesebben: Szádeczky K. Lajos: A székely puccs 1877-ben. Székely légió szervezése az orosz–török háborúban. Bp., 1920. 151. p. és Pataki Szabolcs: Az 1877. évi székely puccs története. http://ujkor.hu/content/az-1877-evi-szekely-puccs-tortenete

(letöltve: 2019. jún. 1.).