Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1910

265

MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1910

nov. 11.

Tegnap este 10 órakor Tutsek Sándor volt országgy. képviselő, ügyvéd, hirtelen meghalt, élete 50. évében. New York-i asztaltásaságunknak állandó vendége volt, a Kossuth–Justh-párt szakadásának az egyik kovásza. Maga mondta, hogy képviselősége tönkretette virágzó ügyvédi irodáját, családját valóban nehéz körülmények közt hagyta. Sokat tett a kalotaszegi népies ipar érdekében, s az Erdélyi Múzeumért. Ny. b.!

nov. 12.

Tutsek temetésén Apáthy Pista az Orsz. Függetl. Párt nevében beszélt. A Munkapárt neheztel, sőt haragszik, mert azt mondta, hogy mivel többségbe jutott, hát szótöbbséggel becsületes is.

nov. 13.

Tegnap elhunyt nagyajtai Kozma Gyula bp.-i polgárisk. igazgató, ki valaha Gyulán is tanított. Egyidős volt velem. Gyakran találkoztunk a Földr. Társaságban, s évek óta szigorúan, de nagy dicséretekkel enyhítve bírálta (hivatalosan) leányisk. földr. tankönyveimet, amiket kitűnőknek talált. Nagyon elterjedtek az ő isk. földr. atlaszai. Ny. b.!

nov. 15.

Végre kerítettünk német asszonyt az unokák mellé. Gamaufné Lujza Nagyszebenből. (Özvegy.) A gyerekek mindjárt összebarátkoztak vele. Sanyi már különben kezdi összeírni, sőt nagyobb biztonság kedvéért le is rajzolni, mit kíván a triumvirátus az angyaltól karácsonyra? Laci diktálja, hogy új hintaló kell. Sanyi kijelenti, hogy azt nem írja be, mert mamától hallotta, hogy nem akar lovat a szobába. Ivi dobot szeretne. „Azt nem kapsz – véli Sanyi –, mert az lármás, csak a kertbe való.” Végre azonban oly hosszú jegyzéket állít össze, hogy maga is megsokallja. „Ennyit nekünk nem hozhat az angyal, mert máshova is kell vinnie.” Laci szerint majd ad rá pénzt a tata. „Nem ad, mert nincs annyi.” De már erre Ivi is megszólal: „Majd hoz a Gangból.” (A bankot értette rajta.) =Kassagang.

nov. 16.

Tanárvizsg. bizottságunk ma tartotta első ülését Csengeri elnöklete alatt. A tanárvizsg. díjak fölemelése ellen csak én szóltam. No, de úgysem emelik föl.

nov. 17.

Az Erdélyi R. Kat. Státus ez évi közgyűlésén gr. Majláth püspök megnyitójában a pápa Borromei-enciklikájával54

foglalkozott. Egyebek közt azt mondta, hogy ha a le

vélnek (melyet szó szerinti fordításban protestáns testvéreinknek is megküld) valamely kitétele nem állaná ki a történelmi elfogulatlan kritikát, vagy valamely kifejezés nem ütné meg az irodalom vagy esztétika mértékét: bírálják és cáfolják meg, ezekre nem terjed ki a pápai csalhatatlanság karizmája. De senki se vitassa el az anyaszentegyház fejétől azt a jogot, amit a XX. században mindenki követel, hogy véleményét szabadon nyilváníthassa. Az ebédnél azt mondta nekem, hogy kefelenyomatban elküldi hozzám a levelet, lássam magam is, igazán van-e benne a történelemmel ellenkező dolog. – A szentmisét is odavéve, de. 9 – este 6-ig a státusgyűlésen voltam, de déli egyetemi óráimat nem hagytam el.

54 X. Pius 1910. máj. 26-án Borromei Károly szentté avatásának 300. évfordulója alkalmából kiadott enciklikája. Az enciklika a reformáció kritikája, a katolikus–protestáns vegyesvállalatok alapításának ellenzése miatt protestáns körökben, különösen Németországban éles ellenszenvet váltott ki.