Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1904
26 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1904 hetünk róla, hogy Somogyi és Gyalui a lapokat úgy telekürtölték, ámbár az előadás, ahogy hallom, tényleg nagyon tetszett a laikus publikumnak. jan. 5. Márki Béla öcsém írja, hogy karácsonykor eljegyezte Rázsó Margitot s hogy öcs cse, Dénes (keresztfiam) oly betegségben szenved, melynél fogva nem kívánkozhatik az Eötvös collegiumba, ahová pedig, mint Bartoniek írta nekem, most fölvették volna. Könnyelműsége miatt ettől most elesett örökre. – Vacsorán Händel kapitány, Dürfeld és Palliardi főhadnagyok voltak itt. Arad, jan. 6. Elkészültek az első amatőr fényképek Sándorkáról, akivel ma egész nap játszadoztunk. Én holnap B[uda]pestre megyek, feleségem holnapután indul haza, s így élnünk kellett a nagyszülei örömökkel, melyekkel nem is tudtunk betelni. Egyébiránt a városba csak a kávéház miatt mentem be, s így esett, hogy pihenésem harmadfél hete alatt két nyomtatott ívre valót írhattam meg világtörténetemből. Budapest, jan. 7. Elbúcsúzván mosolygó kis unokámtól és kis családomtól, r. 8-kor indultam B[uda]pestre, Kurticstól az öreg gr. Nádasdyval; egy vadásztársa mint régi ismerőssel eredt velem szóba, de én nem tudom elképzelni, ki volt. Almay Olivér is elfogott a kocsi folyosóján, bevitt kis családjához, és én össze is barátkoztam 2 esztendős fiacskájával, aki már szavalgat is. (No, jobban tudja a leckéjét, mint annak idejében Olivér tudta.) Bp.-en a Pannonia 119. szobájába szálltam. Amint lehetett, fölkerestem az Athenaeumban Ranschburgot, ki arra kért, hogy még egy évig halasszuk a világtörténelmet (mert a sorozat II. számául Beöthy Irod. tört. 3. kiadása2 jön, s a nyomda nem győzi). Addig a képeknek is utánanéz a külföldön (azt elértem, hogy szövegképek ne legyenek), valaki át is nézheti a kéziratot, én pedig aközben megcsinálhatom a magyar történelmi képeslap 120 kartonát. Jámbor ember lévén, belementem. Egy pillanatra itt Benedek Elekkel is találkoztam. Most jobb színben van. Innen a Történ. Társulathoz mentem, hol ezúttal Zsilinszky elnökölt s Áldásy Antal olvasta fel Vértesy Jenőnek Nádasdy Ferencről mint íróról szóló értekezését. Sok ismerőssel találkoztam (Csánki, Mangold, Dedek, Schönherr – ki éppen az ülésben mondott le a Tört. életr. szerkesztéséről –, Ballagi Géza, Dézsi, Nagy Gyula, Barabás, Tagányi, Demkó, az öreg Bánó, br. Radvánszky, Békefi stb.), de mintha mind be volna savanyodva. Hallgató egy sem akadt. Kissé elgondolkoztam rajta, hogy mégiscsak másképp volt az – ezelőtt 30 esztendővel –, mikor lenn, a Kisfaludy Teremben a hallgatók széksorain szorongva figyeltünk, mi történik oly ülésen, melyen egy Horváth Mihály elnököl, s Wenzel, Ipolyi, Rómer, Pulszky, Pauler, Thaly, a két Nagy (Iván és Imre) stb. ül a zöld asztalnál. Pedig akkor azt hittük, hogy mi – különbek leszünk azoknál! – Ülés után meglátogattam Singeréket, majd Wodianert, aki jövőre kéri Ferenc József emet, talán Szabadságharc om német fordítását is kiadja. Kolozsvár, jan. 8. A Műcsarnokba nem juthattam el tegnap, de egyébként dolgaimat végezvén, én bizony 9-kor személyvonatra ültem, hogy – bár sok időbe kerül – Váradon találkozhassam feleségemmel, ki Aradról jövet, erre a kis meglepetésre nem számíthatott. Nem is számított, ennélfogva örült neki. Útitársaival, Hory Béláékkal azután még jól 2 Beöthy Zsolttól 1905-ben jelent meg az Athenaeumnál irodalomtörténet. Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. II. Kisfaludy Károlytól mostanig. Bp., 1905. 444 p.
