Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1904
25 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1904 Arad, jan. 1., péntek Tokaji borral köszöntöttük az újesztendőt Hegedűs Lacinál, aki az új esztendő első perceiben nekem ajándékozta Mauborgue 1815-i falitérképét Franciaországról, melyet pár pillanattal előbb nézegettünk. 1⁄2 1-kor már otthon voltunk. Reggel 9-kor betoppant Spilka Zsiga sógorom Laci fiával, aki még nincs hat esztendős és ügyes gyerek. Du. négyig velük töltöttük a napot; azután, mint rendesen, unokámmal enyelegtünk, aki ittlétünk alatt megtanulta azt a nagy tudományt, hogy az éjjelt ne nézze nappalnak. Most már éjszakánként jóízűen alszik s így napközben az eddiginél is kegyesebb. jan. 2. Alfrédet, amint titokban újságolta, Wachsmann ezredes kinevezi Rostovics őrnagy mellé az első zászlóalj segédtisztjének. Örül neki, mert ezentúl lóháton járhat. jan. 3. A kinevezés csakugyan megtörtént; s Alfréd mindjárt föl is verette a sarkantyút – cipőjére. Nem kereste ezt az alkalmazást, nem is tudott tegnap az ezredes szándékáról, de örül neki, mert lába nem a legjobb és mert mire – talán harmadfél esztendő múlva – kapitány lesz, már jól belegyakorolhatja magát a lovaglásba. Különben szabadidejében lombfűrésszel szekrényt készít feleségének; ebben a zajban szeret lenni fiacskája s én is nagyon nyugodtan írom tovább a munkámat. jan. 4. Annyi újesztendei üdvözletet kaptam (részben elkésve, mert Kolozsváron keresztül), hogy már viszonozni sem tudom. Tanítványaim a szokottnál is nagyobb számban emlékeztek meg rólam. Szinnyei papa is kíván minden jót, de megkérdi „micsoda szumirságok történtek ott nálatok egyetemi tanárok vezetése mellett? Nem jár oda a Budapesti Szemle? Valóban itt nagy megütközést szült az ottani szumir-komédia” stb. 1 Somogyi Edének az Erd. Irod. Társaságban tartott felolvasására céloz; de én az urat (ki különben is onnan rándult le ide), nem ismerem, meg sem hallgattam; másodszor egyet. tanárokkal összeköttetésbe nem hozható (inkább Szamosit és Csengerit érheti vád, mint tisztviselőket, hogy óvatosabbak nem voltak), harmadszor pedig nem te- 1 Szinnyei József Somogyi Ede, a Szumirok és magyarok (Bp., 1903. 270 p.) című könyv szerzőjének Ko lozsvárott tartott előadására utalt. A könyvről a Budapesti Szemlé ben Mahler Ede közölt elmarasztaló kritikát. Mahler Ede: Somogyi Ede: Szumirok és magyarok. Budapest. Rákosi Jenő Budapesti Hírlap Ujságvállalata. 1903. Budapesti Szemle , 15. köt. 1903. 319. sz. 143–150. p. A napi sajtó hasábjaira át csapó vitára a Budapesti Szemlé ben a későbbiekben is reagáltak. Kern Aurél: Nyílt levél a szerkesztő höz. Budapesti Szemle , 16. köt. 1903. 323. sz. 317–319. p. A levélhez Mahler Ede fűzött – cím nélkül – kommentárt. Uo. 319–320. p. Szinnyei József Márki Sándorhoz, 1903. dec. 30. MTA KIK Ms 5166/508-550. Szinnyei levelét a következőképpen zárta: „Te nem vettél részt abban, és ezt a te komoly tudományosságodnak rovom fel. Üldözd a szélhámosságot!” Válasz: Márki Sándor Szinnyei Józsefhez, 1904. jan. 4. MTA KIK Ms 784/269-308. A válasz „szumirságra” vonatkozó része: „Nem csodálom, hogy a kolozsvári – de úgy látszik, a vidéket járványszerűen látogató – szumirságot szamárságnak találtátok. Én [...] el sem mentem az Erd. Irod. Társ. azon ülésére, a vendégeknek adott vacsorára sem; mert magam is láttam a könyvet, Mahler bírálatát is olvastam s tudni véltem, kivel van dolgom. Így meg sem ösmerkedtem azzal az úrral.”