Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1909

227 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1909 okt. 13. Erdélyi László akadémikus, bp.-i magántanár koromban hallgatóm, ma itt járt bemutatkozni, mert a művelődéstört. tanszékre pályázott. Magántanárságuk ügyé­ben Lugosról dr. Szilágyi Albert s Egerből dr. Nagy Béni írtak. Amannak consilium abeundi-félét37 adtam, emennek ügye más elbírálás alá esik, mert a magántanárságot az egri jogakadémiánál akarja gyakorolni. okt. 14. De. Erdélyi László, majd Turchányi Tihamér járt nálam a műv. tört. tanítószék ügyében, Thallóczy pedig, ki legközelebb Bécsben Richter Aladárral gorombáskodott, majd pajtáskodott (Richter meg van botránkozva, hogy Bécsben ilyen paraszt képvi­seli a magyar műveltséget), Komáromy Bandi érdekében korteskedett. – Du. feljött hozzám a két kisebbik unoka. Kérdeztem, ki volt ma a rossz? „Ivi – felelt Laci. – Nem engedelmeskedett. Azután jött a puff.” – „Azzután jött a bődés” – egészítette ki Ivi. okt. 16. Kirchner Gyula és felesége, Vass Erzsi, ki koszorúslányunk volt, fiuk látogatásá­ra Pécsről Marosújvárra utazván, egy órát nálunk töltöttek, sok régi kedves emlék föl­említésével. Du. Antolik Arnold (Károly volt aradi tanártársam jogszigorló fia) keresett föl. – A Tanárkör XIII. közgyűlésén elnöki megnyitómat Horváth Mihály emlékezeté­nek szenteltem. Megint megválasztottak elnöknek; titkár Barabás Ábel helyett Fazakas József lett. – A budapesti mai lapokban olvasom, hogy mivel Rákóczi m ívszámai a sok kép miatt a tervezettnél nagyobbak, a kiadás költségeire Bay Ilona még ezer koronát küldött a M. Tört. Társulatnak, csupán azt kötve ki, hogy minden kötet Thaly Kálmán emlékének legyen ajánlva. „Mert – írja nekem – a nagy fejedelem életrajza elé csak egy név illetékes: boldogult Thaly Kálmáné.” Az ő neve, sőt más tekintélyé sem kerülhet oda. – Valóban, a nagy fejedelem csodálójához méltó önzetlenség és nemeslelkűség. Komáromy Bandi mai levele szerint a Tört. Társ. néhány embere abban állapo­dott meg, hogy Angyalon és Áldásyn kívül Rákóczi m számára harmadik bírálót nem választanak, mert ez olyan tiszteleti állás, amilyet ebben a dologban szegény Thaly Kálmánra ruházott a Társulat, hogy az mást meg nem illet – s különben is elég a bírálatra két ember. Indítványozza, hogy a Tört. Társ.-ban Thaly felett én tartsak em­lékbeszédet; az Akadémiában Thallóczy tart (aki az ő érdekében éppen tegnapelőtt írt nekem.) okt. 17. Faluról hazatérő szomszédunk, gr. Kuun Gézáné, körtét, túrót küldött a felesé­gemnek, nekem pedig Maros-Németiben címmel egy könyvet, amelyet ura emlékezetére ő maga írt, s az éppen a meglepetés, hogy oly kedvesen írta meg.38 – Kedves volt Ivánka is. Nagyanyja képet mutat neki: „Ez a pásztor, furulyázik, ez a bárány.” – „Nagymama! Ez nem furulyázik; ez bárány.” – Hűlésem miatt ma itthon maradtam. okt. 21. Négynapi kaszárnyaáristom után, hűlésemmel kissé rendbe jövén, ma tartottam először előadást. Semmit sem mulasztottam, mert szüreti vakációnk volt. – Tegnap meghalt Lindner Gusztáv orsz. képviselő – egyetemünkön sokáig a közjog tanára s a Mensa elnöke. Jó historikus volt, de erősen szász. Most már túl van mindkettőn. Ny. b.! 37 Szigorú iskolai büntetés: eltanácsolás. 38 Kuun Gézáné: Maros-Németiben. Emlékezés gróf Kuun Géza otthonára. Kolozsvár, 1909. 204 p.

Next

/
Thumbnails
Contents