Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1909
209 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1909 Akadémiába mentem. A historikusok közül – az én szavazatommal is – rendes tag lett Szádeczky, levelező Sörös Pongrác, Hornyánszky Gyula, Mahler Ede. Választások után tizenöten–húszan sörözni mentünk a Continentalba. Itt Szádeczkyvel elővettük Csánkit, s megkérdeztük, elfogadja-e a meghívást a magyar művelődéstört. tanszékre. Azt felelte, hogy a bp.-i egyetemen már a polit. földr. és magyar tört. tanszéket is visz szautasította (amiben téved, mert ezt csak egyesek ajánlották fel neki, nem a kar); a Hunyadiak tört. földrajzát is csak itt tudja befejezni stb., de elhatározását csak három hét múlva tudathatja. – Borovszky S. hívására azután Károlyi Árpáddal, Réthy Lacival (kit leszóltunk egy Thaly Kálmánra írt durva verse miatt12 ) s Fejérpataky Lacival átmentem Borovszky Lajos Margit körúti (budai) vendéglőjébe, hol megvacsoráztunk és borozgattunk. Károlyi kisütötte, hogy a régi Beleznay-kertben már 1874-ben hallotta tőlem A nők emancipatiójá t; azután összetegeződtünk, s indítványára éjfél után a gyönyörű nyárias éjszakában (Réthy Laci kivételével) négyen gyalog indultunk szállásunkra a Duna jobb partján s az Erzsébet hídon át éjfél után egy órakor érkeztünk haza a Pannoniába. Kolozsvár, ápr. 28. Reggelinél olvastam a Pannonia Kávéházban, hogy tegnap este Szamosi János tanártársam elhunyt élete 70. évében. Egyetemünknek alapítása óta tanára, a tanárképzőnek igazgatója, a tanárvizsga-bizottságnak elnöke (itt nyugalomba vonulván, Vajda halála óta helyettes elnöke) volt. Nagy szerepet vitt Kolozsvár közéletében. 1875-ben az én Irod. Értesítőm ben mutatványt közölt a magyar humanizmus történetéből, 13 de ezt a munkát sohasem készíthette el, s a sok mellékfoglalkozás elvonta a tudom. irodalomtól. Második felesége fiatalos életre kényszerítette, ami asztmáját és szívbaját végzetessé tette. Nagyon kedves, derék kolléga volt, s barátságunk tizenhét év alatt sohasem hidegült el. Nyugodjék békében! – De. 9–12-ig a múzeumi levéltárban dolgoztam. Azután megebédeltem Spitkó sógoromnál s a gyorsvonattal hazajöttem Ferencz József püspökkel, Dézsivel és Szádeczkyvel, akit súlyosan beteg feleségéhez híttak haza! Én az enyémeket itthon jó egészségben találtam. ápr. 29. Részvétlátogatást tettem Szamosi özvegyénél. ápr. 30. Szamosit az egyetem lépcsőházából nagy részvét mellett temettük el az öreg Finály sírja közelébe. Nyugodjék békében! máj. 3. Reviczky Gyula élete írójának, dr. Paulovics István selmecbányai tanárnak, kívánatára, néhány följegyzés kíséretében megküldtem Reviczkynek hozzám intézett négy levelét. 14 máj. 5. Gyöngyvirággal kedveskedtem (a faggyal, hóval beköszöntött májusban) feleségemnek, kit ma 31 esztendeje jegyeztem el. Gonoszkodó, de mégiscsak végtelenül 12 Lőwy Árpád [Réthy László]: Thaly Kálmán v. b. t. t. – 1909. Január 8. A Thaly Kálmánnak adomá nyozott „valóságos belső titkos tanácsos” cím által ihletett versben – nyersebben fogalmazott strófák mellett – ilyen sorok szerepelnek: „Meghibbant a világ, ma már Thaly Kálmán, / Osztrák trónus mögött ácsorgó lakáj mán; / V. b. t. t. fityeg névjegye alatt, / Rákócziból rajta egy pityke se maradt.” In: Lőwy Árpád (dr. Réthy László) tréfás versei. 2. kiad. Novi Sad, 1976. 86–87. p. 13 Szamosi Jánosnak az Irodalmi Értesítőben 1874-ben jelent meg írása. Szamosi János: Szenczi Molnár Albert mint szótáríró. Irodalmi Értesítő , 1. évf. 1874. 134–140. p. 14 Reviczky Gyula 1873–1874-ben intézett négy levelet Márki Sándorhoz. MTA KIK Ms 5165/646-649.
