Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1907

164 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1907 az Árpád-csúcson elénekeljék a Himnuszt, a Szózatot és meghallgassák dr. Kossutány Ignác egyetemi tanár, egyesületi alelnök hazafias eszmékben gazdag ünnepi beszédét, melyet a szónok azzal fejezett be, hogy a nagy honfoglalónak csak úgy leszünk méltó utódai, ha összetartunk, a magyar nem bántja a magyart s ha kell, tollal, szóval, fizikai munkával, illetve turistamódra is folytatjuk a honfoglalást, melyet Árpád apánk fegy­verrel kezében indított meg. Lelkes éljenzések közt köszönte meg báró Mannsberg Sándor, az EKE másik alelnöke, a dr. Kossutány hazafias fejtegetéseit, mire a torony­ból élvezett elragadó körképtől búcsút véve, a közeli turista vendéglő előtt, az erdő lombsátora alatt társas ebédhez ültek. – A hazafias pohárköszöntők során elragadtatás­sal hallgatta az előkelő társaság dr. Márki Sándor, országos hírű tudós historikusunk, az EKE elnökének történeti visszaemlékezésekben dús, gyújtó beszédét, melyben a Kárpát Egyesület tagjait, mint Árpád fejedelem földerítő pionírcsapatának modern katonáit éltetve, a jelen lévő kézdivásárhelyi Pap Mihály ezredest köszöntötte fel. Árpád emlékezetében ünnepelték a magyar turistaság közhasznú voltát, annak erdélyi úttörőit, s ezzel kapcsolatban felavatták az Árpád-csúcsi kirándulóhelyet, úgyis mint az oláhságtól környezett magyar szellem hódító védbástyáját; hiszen ma már az oláhok is elfelejtették a Peána nevet, s csak Árpád-csúcsról beszélnek, ha útbaigazítá­sért valaki őket megszólítja. Méltó ovációban részesültek a megjelent hölgyek, kik hazafias dalokkal emel­ték a gyönyörűen sikerült Árpád-ünnep magasztos hatását. – Az EKE büszke lehet e kirándulására. Arisztokrata, egyetemi tanár, ügyvéd, orvos, gyógyszerész, kereskedő, katona, hivatalnok és egyetemi hallgató egy szívvel és lélekkel forrottak össze a nagy nap jelentőségének tudatában.” Ezen a víg napon összetegeződtem báró Mannsberg Sándorral s Várady Aurél és a jó humorú Gergely ügyvédekkel. – A városba hazaérkezve hallottuk, hogy Litvay, egyetemünk kórházainak hűtlen sáfárja, feleségével és két szép leányával együtt fel­akasztotta s így bűnéért irtózatosan büntette magát. szept. 16. Sanyi, Laci este ágyacskáikban szokás szerint beszélgetnek. Sanyi kijelenti, hogy ő az apját, anyját, nagyanyját, nagyapját, Lacit és Ivánkát szereti. Laci szinte elpitye­redve kérdi: Hát akkor én kit szeressek? – Szeress engemet és szeresd a kis ágyadat! – vigasztalja bátyja. És Laci megnyugodott benne. szept. 17. Meglátogatott Zay Lajos. szept. 18. Megkezdtem egyetemi előadásaimat az újkori történetről. Bevezetésül, a közép­korra visszatekintve, Szent Istvánnak a 900 év előtt született Imre h[erce]ghez intézett intelmeit állítottam az ifjúság elé. Lelkesedéssel fogadták. szept. 19. Márki Jenő öcsém, aki katonáskodása alatt vendégünk volt, s jól eltréfálgatott unokáimmal, ma, megszabadulván, hazament Kolozskarára. szept. 21. Petelei Pista megküldte Élet c. beszéd- és rajzgyűjtemények két első kötetét. 29 Az egyiket visszaküldvén, most jóvátette tévedését. De, amint írja, ilyen szórakozott volt 29 Petelei István: Az élet. T örténetek, képek . Bp., 1905. 1–2. köt.

Next

/
Thumbnails
Contents