Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1906
111 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1906 Albert nevét. – Este a Közegészségügyi Egylet és a Diákasztal javára felolvasást tartottam Az a sötét középkor címmel, az Anjouk korával bizonyítgatván, hogy nem volt az olyan sötét. febr. 2. Az ismerősök közül Vannay Gusztáv lippai kir. közjegyző és dr. Szentkirályi Ákos helybeli gazd. tanint. igazgató lett kir. tanácsos. Keresztfiunk, Szentkirályi Gyula, elhozta félévi értesítőjét: csupa egyes. febr. 3. A Tanárkör ülése után (melyen Márkus Albert azért kardoskodott, hogy a latin nyelvet az alsó két osztályban elhagyjuk) áldomáson Nagy Gábor központjában. – Lukács miniszt. „ügyvivő” Tóth Józsefet Lippáról a Szegedi Felső Keresk. és Polg. Iskolához helyezte át. Így már nem kívánkozom többet érettségi biztosnak Lippára. febr. 4. Sanyikának nincs többé semmi baja, hála istennek, Lacika pedig már 5–6 lépést is tesz a saját külön kis talpacskáin. De Sanyi nem akarja lerajzolni natatát meg namamát, mert mindig csak lovat akar pingálni. febr. 5. Tekintettel gr. Andrássy tegnapi fogadtatására, egész nap szidtuk a bécsi meg a fejérvári németeket, e. m. a. f.! „A helyzet szignatúrája” egy táblai tanácselnök barátom,10 azon nyilatkozata, hogy őt most minden nap elítélhetnék tíz fölségsértésért. „Mánmost kombinálj!” – mondta a még gyarlóbb örmény. P. p.! febr. 7. Az Erdélyi Múzeum az újjáalakulás után ma tartotta első választm. ülését. 6 alapító és 77 rendes tagot jelentettek be és Lendvay, az új pénztárnok, ki öt évre van megválasztva, valóban lemondott 1000 koronás évi fizetéséről, mi annál jobban hatott, mert a hasonló áldozatra képes régi pénztárnok, Békésy Károly januáriusra kikérte a neki még esedékes fizetést. Gróf Esterházy Kálmán elnöknek jókedve volt, Szamosi alelnök azonban gunnyasztott mellette. A szellemi munka azonban lassan indul: Schilling nehézkes főtitkárnak. febr. 8. Az Ország-Világ nak, a szerkesztőség felhívására, a márciusi Toldy-szám részére, egy kis cikket küldtem Toldynak Irod. Értesítő m mint az első magyar könyvészeti szak lap iránt tanúsított érdeklődéséről. 11 febr. 9. Bethlen Bálint gr. a New York asztalánál fölvetette, hogy Nemzeti Színházunk május elejével a régi épületben megszűnvén működni, búcsúünnepet kellene rendezni, de ne a régi eszméktől idegen, új (Janovics-féle) igazgatóság, hanem maga a társadalom tegye ezt. A színház több mint száztíz esztendős történetéből tablókat kellene rendezni; Hegedűs Pista bőven ömlő alexandrinusokban megírhatná a lefolyt száztíz esztendő allegorikus történetét. Nagyot nevetett, mikor egyik tablónak ajánlottam a 110 év előtti és a – mostani páholyközönséget. Ha kezébe veszi az ügyet, szép és méltó ünnepünk lesz. Az irodalomtörténeti staffázst – külön ülésen – az Erd. Irod. Társ. adhatná meg. – Lánczy Gyula udv. tanácsos lett, Haraszti Gyula a Kisfaludy Társaság tagja. Nem nehéz eltalálni, kivált a mai viszonyok közt, melyik kitüntetés ér többet. 10 Utólagos ceruzás beszúrás: „Heppes Miklós”. 11 Toldy és az első magyar könyvészeti szaklap. Ország -Világ , 27. évf. 1906. ápr. 1. 14. sz. 274 – 275. p.
