Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)

1895

94

Márki Sándor naplói II. 1895

kedves gyermek. Este átmentünk Sarkadra, hol Mariska húgom nagyocska családja körében könnyű volt jól érezni magunkat. Este még pityizáltam egyet Bertivel is.

ápr. 13.

Kölcsönös látogatások Sarkadon. Este a feltámadás ünnepén.

ápr. 14.

Templomozás után családi körben Mariskáéknál; este vacsorán Bertinél.

ápr. 15.

A napot kinn töltöttük Imrénél, Feketeéren. Összekerült a család legújabb 3 poétája: Nuszbek Sanyi, ki csak úgy ontja a néha sikerült verseket, öccse Lajos, a Rusz helyzet koszorús költője (9-10 éves) és Márki Imre, ki a Fogrúgó ló, vagy a csikós tragédiája című balladájával valamennyit lefülelte.

ápr. 16.

De. Seres bíróval s másokkal a szőlőben némi ásatásokat rendeztem azon a helyen, hol egy szép bronz tekercset tartottak [sic!], s a nagy számba összegyűlt munkásoknak egész kiselőadást tartottam, mire jók még a tört cserepek is; megígérték, hogy ezentúl mindent beadnak a városházához. - Du. vasútra ültünk, s este 11-kor, kedvesen töltött tíz nap emlékével, itthon voltunk Kolozsvárt, hol szomszédasszonyunk, Zsakó táblabíróné, igazi örömmel várt bennünket.

Kolozsvár, ápr. 18.

Fekete táblai elnökéknél nagy meglepetéssel hallom, hogy Szádeczkyék s Bálinték azért vannak Budapesten, mert kollégáim részt fognak venni Zichy Jenő kaukázusi expedíciójában. Bálintra megnyugszik mindenki; de a nagy és kedves családú Szádeczky ötletét nagyon is egyértelműen ítélik el.8 Pót Gyula-napján Szentkirályiéknál, hol brúdereztem sógorával s komatársammal, Mósa Imrével.

ápr. 19.

Édes jó anyám halálának 29. évfordulója. Legyen áldás szent emlékén! Szüleim sírját 4 nappal ezelőtt meglátogattuk, mint ahogy Mezőhegyesen is megnéztük ipám és Aradon feleségem megnézte 1 'A évvel idősebb bátyja, Laci sírját.

ápr. 20.

A jó öreg Domanovszky Endre akad. tag 18-án meghalt. B[uda]pesten sokat érintkeztem az öreg filozófussal, míg fia, Sándor gimnáziumunkba járt. Nyugodjék békében!

A naplóban később többször említett expedíció Zichy Jenő vezetésével 1895. ápr. 30-án indult el Budapestről. Szádeczky-Kardoss Lajos történész és Bálint Gábor nyelvész mellett az expedíciónak tagja volt Wosinszky Mór régész, Csellingerián Jakab tolmács, később csatlakozott hozzájuk Wuttke Károly festő. A három és fél hónapig tartó expedíció célja a Kaukázus előterében élt és ott átvonult magyarok, valamint a tőlük leszakadt népesség történetének feltárása volt. L. bővebben: http://mult~ kor.hu/cikk.php?id=9568&print=l (letöltve: 2017. dec. 11.); Zichy Jenő: A magyar faj vándorlása. Kutatásaim vezérelvei és eredményeinek összefoglalása. Bp., 1897. 55 p.; Zichy-expedíció. Kaukázus, Közép-Azsia, 1895. Szádeczky-Kardoss Lajos útinaplója. Gyorsírásból megfejtette Schelken Pálma. Szerk. Joó István. Bp., 2000. 304 p.