Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)

1895

86

Márki Sándor naplói II. 1895

jan. 7.

Moldován az Ungariával párhuzamosan Románia címmel is ad ki lapot, oláh dolgoknak magyarul való ösmertetésére.3

jan. 8.

3 heti pihenés (?) után újra nekifohászkodtam az előadásoknak.

jan. 9.

A szokott szerdai sörözésen beszélte Széchy, ki a Gyulai Pál jubileumára adóztatott meg bennünket, hogy Gyulai egyszer sokat évődvén Szabó Károllyal, ez végre rárivall: „Eredj innen, mert úgy felrúglak, hogy a csillagokig repülsz!” Osmerni kell a két óriást! Gyulai különben egyetemünk doktora, amint Szilágyi Sándor és Kuun Géza gr. tiszt, doktorátusát is jóváhagyta a király.

jan. 10.

Feleségemet a Dorotheák megválasztották élőkép rendező bizottsági elnökké. Első meglepetésében, ilyesmi még nem esvén meg rajta (sőt talán gyűlésben is most vevén részt először), elfogadta, de itthon kijelentette, hogy holnap lemond, tehát le is mond.

jan. 11.

A király Schnellen csakugyan kinevezte hozzánk a pedagógia tanárává. Eötvös miniszter a tanszéket állítólag Kármánnak ajánlotta fel. Szász Béla közelebb adja be nyugalmazás iránt való kérelmét. Nagyon összeesett. Helyére minden áron Meltzl akar átmenni, híven régi szerelméhez, a filozófiához. Megunta a német nyelvet. Mikor leánya, Ilza is oly szépen játszotta ma nálunk a magyar nótákat s nem is akar más lenni, mint magyar!

jan. 12.

Cserey Jánosné, kivel Imecsfalván ösmerkedtünk meg, meglátogatott, most is a régi gyűjtő. - A női szombat estén 24-en voltunk.

jan. 14.

Wlassics Gyula lett a kultuszminiszter. Az első excellenciás tegeződő! De ezután már csak hallja kend leszek. - Az estét (mondjuk a fél éjszakát) kedélyesen töltötte nálunk Bérczy.

jan. 15.

A Dorotheák gyűlésében tört. képtárgyakat kellett adogatnom. - Schneller István ma esküdött fel a pedagógia tanárának egyetemünkön.

jan. 18.

Kozmáék, Szádeczkyék jó kedvvel voltak nálunk éjfél utánig.

jan. 20.

A honfoglalás és az oroszok címmel szabadelőadást tartottam az iparos ifjaknak.

3 Ungarin. Revistä socialä-ipentificä-literarä. Red. Grigoriu Moldovan. Cluj, 1891-1909. A tervezett lap Magyar-román Szemle címen jelent meg, az Ungaria melléklapjaként. Magyar-román Szemle. Szerk. Moldovan Gergely. Kolozsvár, 1895-1898.