Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1894
Márki Sándor naplói II. 1894 83 dec. 21. Szekér Gyula öcsém lejött Budapestről, hogy hazavigye húgát, Sárit, akivel mi ketten, Marcival, olyan jó pajtások vagyunk. Tekintélyem végső romlásával a két gyerek engem csak Sanyinak hí, pedig az egyiknek apja, a másiknak nagybácsija volnék. De mikor köztük egészen gyereknek érzi az ember magát, s olyan jól el lehet velők játszani! Hanem a bátyja, Gyula, meglehetősen savanyú, s különben is locspocs idő lévén, alig tudtam vele mit csinálni. Marci ismét m[i]n[den]ből kitűnő, csak a számtanból jeles. Most ő a legjobb. dec. 22. Nagy könnyhullatások közt vált el tőlünk ma reggel Sarolta húgom; már tegnap óta ölelgetett, csókolgatott. Nagyon fog hiányozni mindnyájunknak, kivált leányomnak, kivel igazán testvériesen éltek. Sárinak különben használt a kolozsvári levegő; megszínesedett, s 4 hónap alatt 6 Vá kilót hízott. dec. 24. A nap a karácsonyfa díszítésével telt el. Előbb azonban megnéztük Szentkirályiék és Szádeczkyék karácsonyfáját is. De feleségem megneheztelt Szádeczkyre, ki a Babának csinált babakocsit szinte számlaszerűen akarta viszonozni egy másik ajándékkal. Legfőképp azonban az bántotta, hogy nem érkezett meg az az expressz tréfás küldemény, amit Szádeczkynak szánt. A lépcsőn lemenve, el is esett s összeszidott engem is, lányomat. Saját karácsonyfánk alá tehát nyomott hangulatban érkeztünk, de ott kibékültünk. Mariska sok mindenfélét kapott: órát, mindenféle fehérneműt, apróságokat, Lujzától ruháravalókat, Juliskától úti toalett készletet, Tónitől zsebkendőket, Szádeczkyéktól kesztyű- és zsebkendőtartót, Szentkirályiéktól japáni étagert alakokkal, Bállá Ilonkától 3 békát, tőlem Jakab Argírus királyfiát stb. O adott anyjának saját hímzésű hokedlit, ágyhoz való fali szőnyeget, nekem kanapé- s 2 ablakpárnát: mind saját keze munkáját! Sári is adott futószőnyeget, bélyegnedvesítőt (szintén kézimunkákat). A két leány tehát sokat dolgozott; Mariska Juliskának is küldött kézimunkát. Feleségemnek adtam teafőzőt, rekontrát, álmoskönyvet; én ablakpárnát, s obiigát módon nyakkendőt kaptam tőle. Zsakóék egy kedves kis kanárimadarat adtak Mariskának. Ezzel azután teljes lett az öröm, mely hadd legyen része mindvégig! dec. 25. Az ünnep első napját Moldovánnal Szádeczkyéknél töltöttük. 4 órakor már távozni készültünk, midőn Lajcsi az odahívott Szász Gerővel keresztelőt rögtönzött (felesége sem tudván, mi van készülőben). Minket kettőnket kinevezett komáknak, Szász Gerő szép, de hosszú beszédet tartott, s megkeresztelte a lánykát Margit Erzsébet Etelka névre. Isten éltesse! Borozás közben már Delila-szavalásánál nagyon lelkes hangulatba jött Gerő, s vacsorára is ott kellvén maradnunk, lassankint, az asszonyok nagy rémületére, el is ázott. Hanem odáig tömérdeket nevettek, hogyan tanított engem Gerő (kivel persze megint összebrúdereztünk) a Jago szerepére: amit ő maga sem tudott. dec. 26. Délben csak Czigler Ignác volt nálunk. Délután is csak két barátnéja jött el Mariskának (Meltzl Ilza és Szenkovics Anna).
