Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
Márki Sándor, a kolozsvári egyetem tanára
Márki Sándor naplói II. 7 A még csak 39 éves, de komoly tudósi és középiskolában szerzett tanári tekintéllyel rendelkező Márki számára a kolozsvári bölcsészkar jelölése egyértelmű sikert hozott: a kar tizenegy tanárából kilenc első helyre jelölte. „Rám nézve ez a kijelölés a fő; a kinevezés már szerencse dolga.”7 - kommentálta a jó hírt. Ez a tavasz Márki számára egy másik nagy sikert is hozott, májusban az Akadémia levelező tagjává választották. A megtisztelő címre sokáig kellett várnia: hetedik jelölésre kapta meg a kellő számú szavazatot. Az első hat alkalommal a már Horpácsra visszavonult Nagy Iván kandidálta. A neves genealógus szava sokat nyomott a latban, de ezúttal az ő támogatása kevésnek bizonyult. Az akadémiai személyi harcok során egyesek - teljesen alaptalanul - ultramontán hírbe keverték Márkit, s a tudós társaság ajtaja csak akkor nyílt meg előtte, amikor hetedik alkalommal egy másik idősebb támogatója, a református Thaly Kálmán jelölte. Mint akadémikus kapta júliusban a hírt, hogy a király őt nevezte ki a kolozsvári tudományegyetem egyetemes közép- és újkori tanszékének nyilvános, rendes tanárává. Még e hónapban az esküt is letette. AZ EGYETEM Márki családjával együtt 1892. szeptember 1-jén érkezett Kolozsvárra. Megfelelő lakást ismerősei segítségével már augusztusban keresett. A város egyik kellemes részén, a Külmagyar utcában bérelt egy hatszobás, első emeleti lakást. A református egyház birtokában lévő egykori Plihál-ház a képek tanúsága szerint masszív épület volt. A naplóba leskiccelt alaprajz tágas, polgári lakást mutat, külön dolgozószobával, vendégszobával. A konyha ugyan külön állt, s egy folyosón lehetett megközelíteni, de ha arra gondolunk, hogy ott többnyire nem a professzor felesége, hanem a szakácsnő - a két alkalmazott egyike - dolgozott, a távoli konyha akár praktikusnak is mondható. Az egyik oldalon a feleki hegyekre néző lakás évi bére 750 forint volt.8 Márki és családja több mint tíz éven keresztül lakott ugyanebben a lakásban. Időközben a tulajdonos komfortosabbá tette s 1900-ban az utca neve Külmagyar utcáról EMKE térre változott. Jóval később az Esterházy utcában építtette fel Márki saját kertes házát. A naplóban névvel említett szomszédok a magasabb állású tisztviselők és a városban állomásozó katonatisztek közül kerültek ki. Az egyetemi tanárok időbeosztását előadásaik strukturálták. Kezdetben Márki két előadást tartott, heti öt órában. Az 1892/1893-as tanév első félévében a középkori intézmények megalakulásáról és az angol forradalomról beszélt. A második félévben nagy előadását az Észak-Amerikai Egyesült Államok legújabb kori történetének szentelte. Emellett Nagy Károly és kora címen tartott kollégiumot. Amerika történetéről heti négy órában, Nagy Károly koráról egy órában beszélt. Ez az órabeosztás tíz éven keresztül változatlan maradt. A szeptember második felében induló első félév és a többnyire február közepe felé kezdődő második is 11-12 hétig tartott. Az egymást követő tanévek során Márki 109-120 órát tartott, azaz a félévi előadások száma nem haladta meg a 60-at. 1903-tól, szemináriumának megindításától fogva 20-27 óra történeti gyakorlatot is tartott, a szemináriumokkal az évi óraszám 1903-ban és 1904-ben 141-142-re emelkedett. 7 MSN, 1. köt. 1892. ápr. 10. 636. p. 8 MSN, 1. köt. 1892. aug. 14. és szept. 2-6. 652. és 654-655. p. A bérleti díj öt év múlva 850 forintra emelkedett.
