Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
Márki Sándor, a kolozsvári egyetem tanára
Márki Sándor naplói II. 5 Márki Sándor, a kolozsvári egyetem tanára Márki Sándor naplóinak első kötete 2015 -ben j elent meg, ezarészazl873és 1892 között papírra vetett naplóbejegyzéseket tartalmazza.1 A most napvilágot látó folytatás az 1893 és 1903 között rögzített feljegyzéseket adja közre.2 Azaz a jelen kötet Márki Sándor első egyetemi tanári évtizedének tükre. Az első kötet bevezetőjében röviden áttekintettem Márki pályáját, bemutattam a több mint ötven esztendőn keresztül vezetett naplót, utalva az írás forrásértékére. A második rész előtt a szerző egyetemi tanárként eltöltött első évtizedéből szeretnék kiemelni néhány mozzanatot. Márki nem csupán egyetemi tanár és sokat publikáló kutató volt, tevékenysége a szaktudósi feladatoknál jóval szélesebb körre terjedt ki. A korabeli erdélyi emlékezetpolitika egyik legaktívabb formálója volt: újságcikkei és emlékbeszédei a szaktudomány és a nemzeti identitás mezőit kapcsolták össze. Elemi és középiskolai tankönyveiből évtizedeken keresztül tanultak a diákok. Emellett az erdélyi, de különösen a kolozsvári társadalmi élet egyik legaktívabb tagjának számított. Szakmai, egyházi, társadalmi szervezetek vezetőjeként, a New York Kávéház professzori asztalának meghatározó egyéniségeként a felidézett évtizedben formálója volt Kolozsvár közéletének és szellemi arculatának. A napló pontosan tükrözi a katedra, a társadalmi és magánélet elválaszthatatlanul összekapcsolódó világát. A bevezetőben ebből a páratlanul színes világból szeretnék néhány általam fontosnak gondolt mozzanatot felvillantani. ÚT A KATEDRÁHOZ Márki Sándort az 1880-as évek közepétől az első világháború végéig a vezető történészek között tartották számon. Sokat publikált, aktívan részt vett a szakmai szervezetek munkájában. Kilenc aradi tanári év után karrierépítési céllal váltott iskolát: 1886-tól a budapesti VII. kerületi állami gimnázium tanára lett. A fővárosba való áttelepülése után jelenléte a történet- és földrajztudomány területén még érezhetőbbé vált. Mint a korabeli tudományos élet ismert szereplője 1887-ben kezdeményezte magántanári habilitációját a budapesti egyetemen. A következő év márciusában Magyarország1526-ig te rjedő középkori történetéből meg is kapta amagántanári képesítést. A gimnáziumi tanítás mellett magántanárként tartott órákat a pesti egyetemen. Naplóbejegyzéseiből és leveleinek egy-egy utalásából arra következtethetünk, hogy 1890 után egyre inkább foglalkoztatta az egyetemi karrier gondolata. Rendre lejegyezte a történelem és földrajz tanszékekkel kapcsolatos személyi kombinációkat, amelyekben az ő neve is egyre gyakrabban szerepelt. Először 1890-ben folyamodott a budapesti egyetem középkori tanszékére, sikertelenül. 1891-ben úgy hozta a véletlen, hogy Kolozsváron és Budapesten is üresedett történeti tanszék. Márki elérkezettnek látta az időt a próbálkozásra: januárban beadta folyamodását Kolozsvárra a magyar történeti tanszékre, márciusban pedig a budapesti egyetemre, a középkori egyetemes történeti tanszékre. A korabeli kinevezési gyakorlat szerint az egyetemi tanárokat az 1 Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói. 1. köt. 1873—1892. Gyula, 2015. 663 p. (MSN, 1. köt.) 2 Márki Sándor naplója magántulajdonban van, másolata: MNL BéML XV. 33. Xerox-tár 251. tétel.
