Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)

1903

428

Márki Sándor naplói II. 1903

Spitkó Lajos, keresztanyja Spitkóné, akinek elég baja volt a házsártos kis csemetével. A pap kérdésére: „Ellene mondasz-e az ördögnek?” - Sanyika sivított, hátat fordított, parányi szájába dugta kis öklét s hangosan szopogatta. Szülein s nagyszülein kívül Haendl kapitány és b. Dürfeld főhadn. és Hegedűsék is (négyen) jelen voltak. A kedélyes lakoma este 8-ig tartott; 6-kor Számek, ki eljövetelével barátságának ismét szép jelét adta, hazament, mert főigazgatóját várta. Áldja meg az Isten az én kedves kis unokámat és szüleit!

Arad, nov. 15.

A nap nagyobb részét itthon töltöttük, Sándorkát gügyögtetve; csak este, teára mentünk át Hegedűsékhez. Sajnálattal olvastam, hogy Radnóti Dezső, az EKE agilis titkára, Kolozsvárt tegnap elhunyt. Ny. b.!

Kolozsvár, nov. 16.

Délelőtt hallatlanul jó volt a kisfiú, nagy nehezen búcsúztunk el tőle (kivált feleségem, ki öt hétig dajkálta), Marcitól, Alfrédtől és Lujzától (ki még egy-két napig marad). 11 után indulva, Gyuláig Kara Győző s Aradtól Váradig Nátafalussy főigazgató társaságában, 'A 9-kor szerencsésen hazaérkeztem Kolozsvárra, hol Juliska nénémet jó egészségben találtuk.

nov. 22.

Mint csöndes hallgató voltam jelen a Bánffy-párt alakulásán; Apáthy lelkes, formailag szép, de néhol kelleténél tüzesebb üdvözlő beszéde után Bánffy Dezső fejtette ki egy új párt alakulásának szükségét, mit Pisztóry Mór külön beszédben. Az egyetemi tanárok tehát erősen betették a garast. Én tulajdonképpen pártonkívüli vagyok, de bár sokat nem tudok megbocsátani Bánffynak (pl. nem tudom a merészebb kezdések emberének tartani az olyat, ki miniszterelnök korában ide szökött Kolozsvárra Kossuth temetése elől), természetesnek tartom, hogy a parlament s kormány volt elnökének utat kell nyitni a parlamentbe, ha oda bekívánkozik. No, de nem erről, hanem egy új irány kitűzéséről, jobban mondva az általános elégületlenség tüntető kinyilatkoztatásáról volt ma szó. - Du. szabadelőadást tartottam az iparos ifjaknak, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcáról. Ezzel nyílt meg ezen előadások idei sorozata.

nov. 23.

Imre Sándor hajlott szavamra s visszavette a Tanári Kör titkárságáról való lemondását, melyet Csengerivel való múltkori összeszólalkozása miatt adott be.

nov. 24.

Csengeritől kaptam a Homerosi világról,58 Imre Sándortól a Széchenyi nevelési nézeteiről szóló munkát.59 Szép könyv mind a kettő. Mennyivel jobb ilyen komoly munkájukat lapozgatni, mint egymás ellen való kifakadásaikat hallgatni! - Eljött a kávéházba Szilasi Mór is, ki az Akadémiában tegnap tartotta meg székfoglalóját.60

58 Csengeri János: Homerosi világ. A reáliák összefoglalása. Segédkönyv az Ilias és Odysseia olvasásához. Bp.,

1903. 226 p., 1 t.

59 Imre Sándor: Gróf Széchenyi István nézetei a nevelésről. Bp., 1904. [4], 271, [3] p.

60 Szilasi Móricz: Adalékok a finn-ugor palatális mássalhangzók történetéhez. Székfoglaló értekezés. Bp.,

1904. 59 p. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből; XVIII. köt. 8. sz.)