Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1903
Márki Sándor naplói II. 1903 407 Nem csak ott éljeneztek lelkesen, hanem ismételve a közgyűlésen is, hol az igazgatóválasztmányba is beválasztottak, pedig tag sem vagyok. Sajnos, Kuun Gézának lebediai őseink műveltségéről tartott felolvasásából a vármegyeháza dísztermének rossz akusztikája és a folytonos társalgás miatt jóformán semmit sem értettünk. Ezt Kuun gróf is észrevette s kissé ideges volt, még inkább a karzaton levő felesége. Szakadó záporban mentünk a sétatéri bankettra, ahol Nagy Lajos rektor-professzor (kihez eredetileg engem is szállásoltak) engem is felköszöntött. Én ezúttal hallgattam. Majd - a nagy eső miatt a temetőbe nem mehetvén - a városházára mentünk, hogy meghallgassuk Nagy Károly teol. tanár barátom szép emlékbeszédét Kovács Sándorról,29 ki az EMKÉ-nek 86000 koronát hagyott. Béldy és Zeyk főispánokkal meglátogattuk a kollégium gyűjteményeit, én azután látogatást tettem Nagy Lajos rektor-professzornál és Fogarasi Béla koll. igazgatónál s vele a várost kissé megszemlélvén, egy kedves órát a Reinbold családnál töltöttem. Onnan vacsora után a vasúthoz, hol egy bennszülött úgy találta, hogy ma képviselőnek is megválasztottak volna az enyediek. De szerencsére mint tanár s jó egészségben érkeztem haza. jún. 5. A belényesi gimnáziumhoz való kiküldetésemet nem fogadhattam el, de - Mariska lányom kedvéért - elfogadtam a június 2-án 36814. sz. a. az aradi felső keresk. iskola éretts. vizsgálataihoz való delegálást. Ott egyúttal dr. Schuck Béla főigazgatót helyettesítem. jún. 6. Részt vettem tanítványom, Novák Róza doktori (doktrixi?) vizsgálatán. Ő egyetemünk első doktorkisasszonya. Mindjárt föl is avatták. Keresett az öreg Kuun Géza gróf, de éppen e vizsgálaton lévén, csak feleségemmel beszélhetett - s együtt szidták a sémieket. Elmondta neki, hogy két utazó a vasúton jóízűn beszélgetett s az elválásnál bemutatkoztak. „Én Battyáni vagyok, azelőtt Schwarcz.” „Én Batthyányi voltam - most Schwarcz vagyok.” Du. fölkerestem az öregurat a New Yorkban. O is, felesége is megrótták az enyedieket figyelmetlenségük miatt; de különben jókedvük volt s hívtak erősen M[aros]németibe. jún. 7. Majdnem 40 kolozsvári és szamosújvári tanár vezetésem alatt kirándult Désre, hogy ott tartsuk meg tanári körünk VIII. felolvasóülését. A dési tanárok, dr. Körösi György vezetése alatt, igen szívesen fogadtak. Villásreggeli után látogatást tettem az igazgatónénál, hamarosan megszemléltem a ref. templom környékét, a sétatéren a hét vezér kövét stb. s 10 órakor már beszédet tartottam, legalább 50 tanár (Désen idáig ösmeretlen quantum) és szép közönség jelenlétében a forradalomról s a nemz. nevelésről. E megnyitó után a fiatal Parádi Kálmán és Imre Sándor eszes értekezései következtek. Körösi egy köri közlöny kiadatását indítványozta. A városban tett újabb rövid séta után 80 terítékű ebéd a Nagyfában, hol hivatalból kellett áldomást innom, de azután engem is erősen dikciózgattak. Azt szeretnék, ha önállóan alakítnám meg az Erdélyi Tanári Kört, elszakadva a bp.-i anyaegyesülettől; de ezt már politikai EA4KE 1904. évi jelentése. Az 1904. évi május hó 28-án Kolozsvárt tartandó XX. rendes közgyűlésre. Kolozsvár, [1904.] 29-30. p. 29 Kovács Sándor sirjánál. Az Emke koszorújának letételekor, 1903 jun. 2-án, az egyesület nagyenyedi közgyűlése alkalmával elmondotta Nagy Károly ref. theol. fakult, tanár. Uo. 30-33. p.
