Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1902
Márki Sándor naplói II. 1902 375 a lapoknak sem adtam - nagy közönség jelenlétében, de az én t. kari kollégáim teljes távollétében - Számek szép beszéd kíséretben adta őket össze. Mariska igazán bájos, szende kis menyasszony volt. Hazajövet azonnal asztalhoz ültünk, hogy a fiatalok déli 3/4 1-kor Aradra utazhassanak. Ok ültek az asztalfőn; a lakodalmon rajtunk, örömszüléken kívül részt vettek: Spitkó Lajos és neje; Müller Arnold és neje, leánya, fiuk, Arnold; Spilka Tóni és neje; Szentkirályi Gyula és neje, ki kimondhatatlan segítségére volt feleségemnek a rendezkedésnél; Török Imre és neje; Számek György; koszorúslányok vőfélyeikkel: Móricz Iduska-Palliardi Alfréd, Szekér Sári-b. Dürfeld József, Müller Elza-Márki Barna; ifj. Márki Imre; dr. Reinbold Béla; Banner Benke; Witauschek főhadnagy. (Kozma Imre betegség miatt nem jöhetett.) így összesen 26- an voltunk. Spitkó, Szentkirályi, Számek, Tóni, Török, Márki Imre áldomásokat mondtak a fiatalokra, kik 12 óra után elbúcsúztak és egyes-egyedül mentek ki a vasútra. Mariska nagyon hősiesen viselkedett, sőt jókedvű volt; csak a lépcsőházban (melyet Csindrics őrnagyék szépen földíszítettek) állt már nagyon közel a síráshoz. Mi jókedvűen mulattunk tovább s 50 üveg pezsgő stb. elfogyasztása után a társaság csak este 10 óra felé oszladozott el. Sarolta velünk marad vagy két hétig Mariska szobájában. De mi mégis nagyon üresnek éreztük már ezt a virágokkal teleszórt lakást és feleségemmel keservesen megsirattuk a mi kisleányunkat, aki a mi szemünk fénye, örömünk és boldogságunk. Tegye őt az Isten olyan boldog asszonnyá, amilyen boldog leány volt! szept. 24. Vendégeink Sarolta és Számek kivételével a reggeli vonattal mind hazautaztak.- Tegnap és ma 120-nál több távirat és levél érkezett szerencsekívánatokkal és személyesen ma is sokan gratuláltak; Kozmáék igen sok virágot s ezüstkosarat küldtek. Feleségem pedig - már ma elkezdte a csomagküldését „Müller Alfrédnénak”. szept. 25. A gyerekek - már ti. Mariska és Alfréd - a mellékelt szép leveleket intézték hozzánk.63 Mi természetesebb, mint hogy boldogoknak érzik - s érezzék is magukat mindenkor! Az estét a kedves levelek hatása alatt jókedvűen töltöttük Szentkirályiéknál. - Délelőtt az egyetemen megkezdtem előadásaimat Oroszország történetéből, du. pedig a tanárképző intézetben - félévre szóló beköszöntő beszéd gyanánt- a történettanításról. - Mariska egy másik levélben azt is írja, hogy Aradon a vasútnál Hegedűs Laciék várták őket, otthon pedig Hegedűsék virágcsokrán kívül szinte példátlan meglepetésül a katonatisztnék virágcsokrát találták. „Arad, 1902. IX. 24. Drága, jó Szüleim! Életem első percétől, válásunk utolsó pillanatáig elhalmoztak engem Önök, édes, jó Szüleim mérhetetlen szeretettel. Őrködtek felettem önfeláldozó gondoskodással. Fogadják mindezért szívből jövő, hálás köszönetemet. Ezért a sok jóságért én nem adhatok egyebet cserébe: csak szeretetemet és hálámat. Szó nem képes kifejezni, toll nem képes leírni azt a hálát és szeretetet, amelyet én az én drága, jó Szülőim iránt érzek. Két őrzőangyal vezette lépteimet. Életem ege 63 A Müller Alfrédné Márki Mária és Müller Alfréd által írt levelek a napló 1996. és 1997. oldala közé, összefűzve, beragasztva találhatók.
