Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1900
276 Márki Sándor naplói II. 1900 a csinos kis városban, melynek Baedekere ezúttal lányom volt. Este 10-kor már az igazak álmát aludtuk. Mainz, aug. 1. Heidelbergnek reggel 6-kor búcsút mondva, 8-kor már kocsin Frankfurt utcáin barangoltunk. Elég behatóan szemléltük meg a Römere-, a Paulus- és a Koronázó-templomot, Goethe szülőházát és múzeumát s a pálmakertet stb. Ebéd után Mainzba jöttünk át, mely távolról sem tetszett úgy, mint a szép és valóban nagyvárosias Frankfurt. Szállodánk (Rhein. Hof, 53. sz.) a Rajna partján fekszik. A rideg városban különösebben csak a székesegyház, Gutenberg szobra és fürdőháza s a választófejedelmi palotában - a mainzi jakobinusok egykori klubhelyiségeiben - elhelyezett városi múzeum és képtár érdekelt bennünket. Vacsoránkat egy vendéglővé átalakított templomban, a Heil. Geistban költöttük el. Köln, aug. 2. A rideg Mainzban reggel borús, esős, szeles időben ültünk a Borussiára, s annak fedélzetéről néztük a Rajna völgyét. Vitézül dacoltunk a kellemetlen, igen szeles idővel, de talán egyrészt a mostoha - bár mindent látni engedő - idő okozta, hogy az agyondicsért, de agyonkultivált völgy tájképei nem bírtak lelkesíteni. Szinte örültünk, mikor 8 órai út után este 5-kor megérkeztünk Kölnbe, melynek „a távol lenge ködéből” kibontakozó székesegyházát fölkeresni jobban is igyekeztünk, mint Mittelhäuser csinos szállodáját, mely különben is ennek szomszédságában fekszik. A nagy botú svájci azonban csakhamar kiterelte az egész turista kompániát angoljaival egyetemben, mert éppen litánia volt. Kocsin jártuk be a hatalmasan fejlődő szép város kőrútjait és tereit, melyek - Frankfurt mellett - idáig legjobban tetszettek családomnak, kocsisunk egyúttal ügyes kalauz volt s így kevés idő alatt is sokat láthattunk. Hamburg, aug. 3. Reggel nyugodtan megszemlélhettük a felséges kölni dóm belsejét s azután kellemetlen, pityergős időben indultunk tovább. Düsseldorf, Essen és Bréma érintésével jutottunk el Hamburgba, melynek ódon, barátságtalan házai, piszkos csatornái sehogy sem tetszettek a Börze Hotelig, tehát majdnem a város közepéig vezető utunkban. Csalódottaknak éreztük magunkat a város szépségei tekintetében akkor is, mikor a villamoson kimentünk a Heiligengeistfelden túl Hagenbeck állatseregletébe, melyet Júlia elsősorban akart látni. Egy oroszlán hatalmasan ráordított, egy jegesmedve pedig egyéb meglepetésben részesítette. Innen nagy kanyarulattal a kikötőhöz mentünk, majd vissza a Binnenalsterhez, s voltaképp csak ott vettük észre, milyen szép és gazdag nagyvárosban járunk. Egyszerre megjött valamennyiünk kedve. Júlia és Marci ugyancsak szemléig ették a szebbnél szebb kirakatokat. Hamburg, aug. 4. Csúnya, hűvös, szeles és néha-néha pityergő időben a Káse-féle vállalat rengeteg omnibuszán és hajóján tettünk egy körutat Hamburgban, melyet a vállalat nagyszerűen, Hazafi-Veray-as versekben ismertetett meg velünk. A kikötőben fölmentünk a Pennsylvania hajóra is, mely még az éjjel Amerikába indul. Onnan a társaság hajóján mentünk Altonáig, hol zsidónk mindenképpen meg akart söröztetni bennünket, mi azonban egy osztrákkal összeszidtuk és kocsinkat követeltük, amelyen azután be is fejeztük öt órahosszat tartó kőrútunkat. Délután gyalog tettünk nagy
