Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1898
Márki Sándor naplói II. 1898 223 hogy tud-e hát. Hétfő (26-a) óta különben Gábor a Bölcsészeti Kar jegyzője, s így élvezetes jegyzőkönyvekre számíthatunk. szept. 30. Szilágyi bátyánk a Századok számára ismertetést kíván Gaál Jenő Arad megyei közgazdasági monográfiájáról, mely egy hatalmas kötetben nemrég jelent meg.37 Hát már ez is rám marad? Igazi irodalmi végeladás ez az enyém! okt. 1., szombat Vacsorán Kozmáéknál voltunk; el van keseredve az öreg, mert huszár fia (ki látogatóban van itthon) jogász akarna lenni. Ma Mósa Imre is odahagyta húgát, „Pepi anyót” (Szentkirályinét), ami ezt persze nagyon bántja; de nem lehet beszélni a szegény makacs beteggel, kinek aligha nyakába nem köti magát az ápoló mámi, „Katica”. okt. 2. Az Érd. írod. Társaságban meghallgattam Szádeczky emlékbeszédét a királynéról. Rónai naplója nyomán mint anyát, éspedig mint magyar anyát jellemezte őt.38 Lujza sógorasszony megnyugtat bennünket, hogy Dedinszky Mari nénénknek, kit Horpácson meglátogatott, nincs semmi komoly baja, talán a makacsságon kívül, mert sérült karjával is dolgozik és csak egy bejáró cselédet tart, úgyhogy éjjelre egészen magára marad. Azonban vele sem lehet beszélni. nov. 2. Egy hónapi szünet után, úgyis halottak napja lévén, először is a múlt hónap halottjairól emlékezem meg. Okt. 6-án halt meg Pontelly Pista nagyfalui plébános barátom, kinek temesvári Történelmi Értesítőjébe éveken át dolgoztam. Sokat tett a Délmagyarorsz. Múzeum érdekében, melynek temesvári piarista tanár korában titkára volt. Corpulens ember volt, mint Rómer Flóris, kire buzgalmával is emlékeztetett. Jó mulatós ember volt, talán inkább is, mint kellett volna. - 26- án hunyt el Horpácson Nagy Iván, atyai barátom, ki éveken át önszántából, kérés nélkül ajánlgatott, de mindhiába, engem az Akadémiának. Ez és hogy első látásra tegeződni kezdett velem, maga is mutatja fiatal írók iránt való jóindulatát. Már nagy irodalmi múlt állt mögötte, midőn a doktorok úgyszólván meghalni küldték Horpácsra; de másfél évtizedig eléldegélt. Különc feleségével s teljesen örömtelenül utolsó gyermekének, Aladárnak halála után. Pompás 12000 kötetes könyvtárát már életében a Nógrád m. múzeumnak szánta s talán vagyonát is annak hagyta. Nógrád megye történetét, melyről szept. 13-án hozzám intézett levelében is megemlékezett, már nem fejezhette be, ahogy akkor megjövendölte, pedig - úgymond - „ez az egy nagyon bántana”. Ismételten említette, hogy tőlem várja az akad. emlékbeszédet, s így ezt tudomására is hoztam Pauer akad. osztálytitkárnak. - A harmadik halott idősb, gróf Almásy Kálmán (mh. Kétegyházán, okt. 28.), családomnak nagy jótevője, kihez főképp édesapám egész odaadással ragaszkodott. Az öregúr régimódi gazdatisztjeivel is több mint megkétszerezte uradalmát, melyet adósságokkal vett át s most nagy készpénzkészlettel hagy utódaira, kik testvéreimmel szemben ridegebbek. Az öreg „kegyelmes úr”-nál éjjel volt a nappal, mint Jókainál az Élet komédiásaiban 37 -I-R. [Márki Sándor]: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotainak leírása. Irta dr. Gaal Jenő. Arad. 1898. Kiadja a monographia-bizottság. N. 8-r. XI és 718 lap. Kapható a Kölcsey-egyesületnél Aradon. Századok, 33. évf. 1899. 1. sz. 57-59. p. 38 Szádeczky Lajos: Erzsébet királyné életéből. Erdélyi Múzeum, 15. köt. 1898. 8. fűz. 413-430. p.
