Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1898
210 Márki Sándor naplói II. 1898 intézett.16 Segesvárt 22 év óta nem látott önkéntes társammal, Kedves Pistával, most pénzügyigazgatóval találkoztam össze. Kuncz Balázsfalván szállt ki. Én otthon jó egészségben találtam családomat, s megültük Júliám születésnapját. jún. 6. Rögtönzött majálison Durbintsékkal Szentkirályiék házsongárdi kertjében. jún. 7. Márki Rózsi, kit Kiss Laci Békés m[egyei] aljegyző vesz el, lányomat meghítta koszorúslánynak júliusban tartandó lakodalmára. Nem mehet, mert akkor Szliácson leszünk. A főispán megint kinevezett tiszt, tanácsosnak 6 évre. Polgármester az öreg Albach helyett Szvacsina Géza lett. - Délben a v. b. titkos tanácsossá kinevezett Kuun Géza gr. tiszteletére az írod. Társ. és az Érd. Kárpátegyesület tagjaival ebédet rögtönöztünk, melyen részt vett Szalay Imre is, a Nemz. Múzeum igazgatója, ki mint a múzeumok orsz. felügyelő-helyettese tanácskozást tartott velünk az erdélyi néprajzi múzeum felállítása ügyében. jún. 8. A Kalazantinumban elkezdődtek a kuglizások. jún. 9. Űrnapján du. Kozmáékkal és Szentkirályiékkal a mi virágos völgyünkben, honnan a lányok óriási virágbokrétával tértek haza. Este Kozmáék voltak vendégeink. jún. 10. Szádeczky mutatta közel 20000 frt-os villatervét. Csinos, de egy krajcárja sincs hozzá a komának, s attól tartok, nagyon beleugrik. jún. 11. A Budapesti Szemlében -c-r-17 (Marczali HJenrik]) „agyonüti” Aradról írt 16 Báró Orbán Ottó azon a címen tett feljelentést gróf Haller János Udvarhely megyei főispán ellen, hogy hasonló nevű nagyapjának, gr. Haller Jánosnak (1774-1843) második feleségével, Kleisch Zsuzsannával kötött házassága sem érvényes, sem törvényes nem volt, mert a katolikus férj és katolikus feleség esketését református lelkész végezte. így ez a házasság nem emelte ki a törvénytelen státusból a házasság előtt született Józsefet, a főispán apját. A főrendiháztól és a király kabinetirodájától azt kérte a báró, hogy nyilvánítsa ki, az 1843-ban elhunyt Haller Jánossal a Haller családnak magva szakadt, s így Udvarhely megye főispánja sem a Haller név, sem a grófi cím viselésére nem jogosult. Följelentés egy főispán ellen. Budapesti Hírlap, 18. évf. 1898. jún. 3. 152. sz. 2. p. A vármegye tisztviselői kiálltak a főispán mellett. A főrendiház - mivel Haller gróf „ez idő szerint” nem volt a főrendiház tagja -, mint illetéktelen, visszaadta a kérelmet Orbán bárónak. Az uralkodó kabinetirodája is elutasította a kérelmet. Az udvarhelyme gyei főispán ügye. Budapesti Hírlap, 18. évf. 1898. jún. 16. 165. sz. 8. p. Haller János fegyveres elégtételt kért Orbán Ottótól, de erre a báró nem volt hajlandó. Az udvarhelymegyei főispán ügye. Budapesti Hírlap, 18. évf. 1898. jún. 15. 164. sz. 6. p. Az élénk sajtóérdeklődéssel kísért ügy egy, a felek megbízottai által 1898. aug. 22-én aláírt jegyzőkönyvvel zárult. A Haller Orbán ügy. Pesti Napló, 49. évf. 1898. aug. 27. 236. sz. 7. p. 17 -c-r. [Marczali Henrik]: Három monographia. Budapesti Szemle, 1898. 94. köt. 258. sz. 444-458. p. Az udvariaskodást kerülő, tárgyszerű, szigorú bírálatban Marczali a használt levéltárak felsorolásának elmaradását, bizonyos források használatának mellőzését, szerkezeti hibákat, topográfiai tévedéseket és más hibákat tett szóvá. Értékelésének végső summázata: „Mindent összefoglalva, végeredményül kimondhatjuk, hogy művének első fele hiányosabb, gondatlanabb, mint második fele. Amaz sok részében el van sietve, pótlásokra, igazításokra szőrül; ellenben emez sok jó oldala mellett is túl van terhelve s nehézkes. Módszere azonban mindenképen elvetendő s épen nem kívánatos, hogy ebben követőkre találjon.” Marczali i. m. 451. p. Marczali, hibái mellett is, Karácsonyi monográfiáját tartotta legjobbnak, míg Zsilinszky munkáját elsietettnek és felületesnek minősítette.
