Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1897
194 Márki Sándor naplói II. 1897 rendezett sorsjátékok jövedelmének egy részét is ideadja. Délután hárman a hideg, de gyönyörű napfényes időben jó sétát tettünk a Kányafő felé. nov. 9. Kuun Géza gr. meglátogatott s mégiscsak rábeszélt, hogy megírjam Hunyad megye történetét a honfoglalástól a mohácsi vészig. Belementem, mert nem forrásmunkát, hanem inkább csak a kiadott anyag olvasható feldolgozását kívánja. nov. 11. Márton napja lévén (éspedig éppen 1500. évfordulója vitéz Sz. Márton halálának) Kozmáék és Veress Zoltán nálunk töltötték az estét, mivelhogy a lányomat Marcinak is híjjuk, s így névnapot rögtönöztek. nov. 12. A kávéházban összeösmerkedtem az öreg Betegh Sándorral, a torda-aranyosi alispán apjával. Igen jóízű és világos gondolkodású öregúr, ki sokat beszélt a forradalomról és iskolatársáról, dr. Ratiuról. nov. 13. Dr. Ruggiero Della Torre Cividaleből, mint a Paulus Diaconus emlékezetére alakult bizottság titkára értesít, hogy az újonnan alakított nemzetközi bizottságba engem is beválasztottak mint Magyarország képviselőjét s felszólít, ajánlanék valakit az osztrák egyetemi tanárok közül Ausztria részére. - Ebéden Halász Nácinál voltam több tanártársammal, s ott tegeződni kezdtem vándorprofesszorunkkal, Ferenczy Józseffel. nov. 14. A gyorsvonattal - N[agy]váradon másfél órát diskurálván Bozóky Bélával - délben érkeztem Sarkadra. Mariskánál ebédeltem. O is, Berti is beszélgettek arról a méltatlanságról, mely őket Szekér kinevezésével érte. Rövid látogatást tévén Rózánál, kikocsiztam Feketeérre, mint Imre leányának, Bellának násznagya, s a holnapi lakodalmon a Márkiak egyetlen képviselője. Nagyon szívesen láttak. Pár pillanat múlva megérkeztek a Kállayak is: Ödön, a vőlegény, ki nem is olyan csúnya, mint mondták; Manó miskolci vasúti ellenőr és kissé szeszélyesnek látszó felesége, valamint Lajos, kőrösmezei (máramarosi) plébános. A nap hátralevő részét kártyázással, beszélgetéssel töltöttük, s hamar összebarátkoztunk. Unokatestvérei régi barátaimnak, Kállay Rudinak és Zoltánnak. nov. 15. Reggel 9-kor bekocsiztunk násznépestül Sarkadra. Mi a pappal fölkerestük Kresznerics plébánost. 10-kor volt a polgári, % 11-kor a kastély kápolnájában az egyh. esküvő; utána ebéd Feketeéren (a testvérek közül csak magam voltam). 'A 3-kor bementem Mariskáékhoz s a A 4-kor induló vonattal N[agy]váradon Bozókyékhoz, kikkel egy órát fecsegvén, szépen hazajöttem, két jól töltött nap emlékével. nov. 16. Az öreg Bartha és Rutska sajtópöre kibéküléssel végződvén, napom megmaradt. Kell is, sok munka van a szabadságharc történetével. nov. 20. A Mária Dorottya Egyesületben felolvasást tartottam Dantéról.