Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1897
Márki Sándor naplói II. 1897 181 jún. 13. Du. jelen voltam a Nagy utcai ev. ref. templom zárókövének elhelyezésénél. Nagyobb sétát tettem déli vendégemmel, Halász Nácival. jún. 14. Mivel Jancsó nem hajlandó elvállalni az EMKE titkárságát, Szabolcskát akarnák idehozni. jún. 15. Mivel Kőváry László és Szabó Samu a hírlapokban híresztelve, hogy Brassai Samu ma százesztendős,23 s ennek felülve, Wlassics a királyt magát is az ősz tudós üdvözlésére bírta, s ő maga is szép levélben üdvözölte őt,24 Farkas Lajos rektorral s Farkas Gyula matem. dékánnal, mint a bölcsészeti kar dékánja, az egyetem nevében kimentünk a Vöröskereszt kórházába megköszönteni. Éppen ott volt Ferencz József unit. püspök, Kovács János és Boros György tanárokkal. A rektor az ösmerősöktől adott rózsákkal földíszített ágyban nyugvó patriarchához körülbelül ezeket mondta: „Nem az igazi nap a mai, de azért mi is kifejezni óhajtottuk a mi mély és őszinte kívánatunkat a király üdvözlete alkalmából s kívánjuk, hogy az igazi születésnapot úgy, ahogy mi terveztük (ti. tiszteletbeli rektorunkká választva), és ne így az ágyban ünnepeljük meg.” Az öreg láthatólag összeszedte gondolatait, s meghatottan válaszolta (ahogy kivehettük): „Igazán fájdalmas betegségemben nehezen tudom összeszedni gondolataimat. De annyit mégis elmondhatok, hogy nagy örömet okoz nekem az én kedves kollégáim megemlékezése, akiket én is mindig nagyon szerettem. Ha jobban leszek, másképpen is meg fogom hálálni.” Szemeiben mintha könnyek csillogtak volna. A rektor, kinek Kőváry „fölfedezése” után maga Brassai mondta, hogy az 1797. év, mint az ő születése esztendeje „bolondság: európai kronológia”, most is faggatta az öreget (közbe is szóltam, hogy kímélje), csakugyan százesztendős-e? „Százesztendős vagyok” - felelt. „Tehát 1797-ben született?” „Dehogy!” „Akkor nem százesztendős Brassai bácsi?” „De, annyi vagyok: a százzal (századdal) haladok.” Azt képzeli tehát, hogy 1900-ban élünk. A jelenlevők mind megegyeztek abban, hogy, mint mindig mondta, 1800-ban született (alkalmasint július 21-én, mert hozzátette, hogy hol 3, hol 7 hónapot vettek tőle) s hogy Kőváryék félreértették őt. Utolja felé az öreg még mosolygott is. Tetszett neki az ünnepeltetés, de derék ápolónéja mondja, hogy azóta nem tud aludni. Meghatva távoztunk valamennyien. jún. 16. Szvacsina városi tanácsos a város részéről megajándékozott Kolozsvár történetével, Jakab Elek munkájával, az orsz. kiállítás tört. főcsoportjának igazgatósága pedig, „buzgó közreműködésemet” (?) megköszönve, Szendrei könyvét (Mo. hadtört. emlékeit)25 küldte meg. Most jelent meg Kandra Magyar mythologiája26 is. 23 A százéves Brassai Sámuel. Pesti Napló, 48. évf. 1897. jún. 11. 161. sz. 6. p. „A minap meglátogatta őt két régi barátja s társalgás közben az életkorra fordult a szó. - Brassai, minthogy nem kérdezték - a legőszintébben elmondta, hogy 1797. június 15-én született. Éppen jókor tudtuk meg e hiteles dátumot, hogy őszinte örömmel üdvözölhessük az ősz tudóst születésének századik évfordulóján.” - olvashatjuk a Pesti Napló beharangozó cikkében. (A lexikonokban ma is az 1797. jún. 15-i és az 1800. febr. 13-i dátum szerepel.) 24 A százéves Brassai bácsi. Pesti Napló, 48. évf. 1897. jún. 14. 164. sz. 2. p. 25 Szendrei János (szerk.): Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. Bp., 1896. 915 p. 26 Kandra Kabos: Magyar mythologia. Eger, 1897. XXXII, 532 p.
