Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)

1896

162

Márki Sándor naplói II. 1896

de nálam csak úszott és csupán magyarázatokról mertem őt kérdezni. Aggódtam érte az érettségin, föltett kérdésemre azonban oly kitűnően felelt, hogy a szintén mostanában elhunyt Petrovich főigazgató nagy dicséretek közt elhallgattatta. „Mi jutott magához - kérdeztem őt utóbb -, hogy maga így tudott nekem felelni?” „Bizony Isten, megálmodtam tanár úr!” - örvendezett a gyerek - s tanulótársai szerént is aznap reggel azzal nyitott be a vizsg. helyiségbe, hogy ezt fogja felelni nálam, mert ő megálmodta. - Szegény, ki tudja, mit álmodik most már! De nyugodjék s álmodozzék békében!

dec. 8.

Leövey Sándor miniszt. tanácsos, Tóth Lajos e. tanár és Alpár műépítész a minisztérium részéről lenn jártak az egyet, építkezések dolgában. Délben hosszas értekezlet, este, tiszteletükre, vacsora, melyen Leövey bejelentette, hogy éppen akkor vett távirata szerént őt közigazg. bíróvá nevezték ki. Utóda valószínűleg Tóth Lajos lesz, kit különben nekem kellett fölköszöntenem.

dec. 9.

A bécsi nemzetközi baleset ellen biztosító r.-társaságnál a dec. 7-[én] kiállított 9599. sz. kötvénnyel biztosíttattam magamat baleset ellen 10000 frt erejéig. (Évi díj 18 frt 90 kr.)

dec. 10.

Zay Mari néném örökségéből pótlólag még 239 frt 92 kr-t [sic!]. így őutána, annyian lévén, elég szépen, összesen 1715 frt 22 kr-t örököltem. Nyugodjék békében! - Az estét Kozmáéknál Ziegler Emil tanácselnökkel töltöttem. Mellbeteg, szegény, s délre kell mennie.

dec. 12.

Jászai Rezső szegedi kegyesr. tanár jó könyvet írt a francia forradalom magyar történetíróiról50 s ennek és mai szigorlatának alapján doktorrá avattuk. Ez az első avatás, amit végeztem. Isten segítse! - Az estét Szádeczkyéknél töltöttük. Ott vacsoráit vendégünk, Somogyi Laci is és az éjjeli vonattal onnan utazott haza B[uda]pestre, sok jó tréfa emlékét hagyva maga után.

dec. 13.

Butyka Dezső helyett bemutattam a múzeum tört. osztályának felolvasó ülésén az ő örményországi tanulmányát. Butyka családja most is kinn van Törökországban s úgy látszik, nem áll módjában, hogy hazahozza.

dec. 14.

Pribék Gábor keresztfiam (kocsisunk fia) Sarkadról eredeti, Göre Gábor-os levélben jelenti, hogy 16-án esküszik Nagy Juliannával. Azonnal küldtem levelet s egy [sic!] költséget. Isten éltesse őket!

dec. 15.

Szilágyi Sándor bátyánk meleg hangon köszöni meg, hogy kartársaim nevében üdvözöltem őt bécsi akad. tagsága s miniszt. tanácsosi címe megnyerése alkalmával. „Maguk vettek engem észre - írja tegnapról - s megdoktorítottak; erre jött a többi. Maguk megemlékezését a szeretet sugallta, s ez elnéző szokott lenni, aminthogy voltak is gyarlóságaim iránt. Maradjak én, édes jó druszám, ezután is nemcsak a karnak, de szíveiknek is bekeblezett tagja!”

50 Jászai Rezső: A franczia forradalom történetének történetírása hazánkban. Szeged, 1896. 174 p.