Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
Márki Sándor, a kolozsvári egyetem tanára
16 Márki Sándor naplói II. koronás váltót. Csak a kiadónak tankönyveivel sok hasznot hajtó szerző számíthatott ilyen előzékeny lépésre. Még így is mintegy 6000 korona kölcsönt kellett kérniük felesége testvérétől. Tehát a vaskos összegből mintegy 16000 korona volt kölcsön.38 A „befektetés” megtérült, sőt gyümölcsözőnek bizonyult: Márki hátralévő életének egyik legnagyobb örömforrása három unokája lett. Mindenesetre Márki társadalmi rétegéből nem mindenki tudott hasonló pénzügyi tranzakciót végrehajtani. Ha nem jutott pénz kaucióra, másik vőlegény után kellett nézni, vagy az udvarló vált meg a katonai pályától. A szorgalmas Márki még többet írt, három év múlva a Singer és Wolfner megsemmisítette a váltót, ekkor még körülbelül 7300 korona volt meg az adósságból.39 ★ A különlegesen gazdag narratív forrásunkból felidézett, nagyobbrészt a mikrotörténet keretébe sorolható adataink világosan mutatják, hogy az egyetemi tanároknak a dualizmus idején a középosztályon belül is kiemelt helyük volt. Státusuk révén - az arisztokrácia nagyobbik részének kivételével - minden, politikai-gazdasági döntéshozatalban részt vevő csoporthoz volt kapcsolatuk. Akinek, mint Márkinak, erejéből tellett, írásai, tankönyvei révén széles rétegek gondolkodását formálhatta. Egy vidéki város lehatároltabb közösségében az egyetem, a professzori státus jóval többet nyomott a latban és még inkább kínálkozott lehetőség az otthont jelentő város arculatának formálására. - S ha egy kis szerencse is adódott a személyes szférában, még a közösségszolgálat kereteibe illesztett harmonikus, jó élet sem volt elérhetetlen cél. A Kolozsvárott töltött első évtized Márki egyetemi tanári pályájának legfelhőtlenebb szakaszának bizonyult. Negyvenes éveiben járva alkotóereje teljében volt, Erdélyben és főként Kolozsvárott a helyi társadalom meghatározó személyiségének számított. Épp széles kapcsolatrendszerének köszönhetően a közölt naplórészt amolyan kolozsvári tükörnek is tekinthetjük. Bevezetőmben főként az egyetemmel kapcsolatos mozzanatokat emeltem ki, de a naplóbejegyzésekből kimondottan színes, adatokban gazdag kép bontakozik ki Erdély fővárosának szellemi és hétköznapi életéről, a várospolitika szintjétől a kávéházakban és az egyetemen keringő pletykákig. S a bejegyzésekben megelevenednek a dualizmus kori Kolozsvár életének szereplői. Megítélésem szerint a most közreadott naplónak ez az egyik legnagyobb hozadéka. ★ A szövegközlés elveit az első kötet bevezetőjében rögzítettem.40 Itt csupán a szöveggondozás legfontosabb elvi alapját ismétlem meg. A szöveget hiteles, ugyanakkor a lehetőségekhez képest könnyen olvasható forrásként szeretném az olvasók elé bocsátani. E szempontokhoz igazodva alakítottam ki a napló szöveggondozásának rendjét. A szöveget a mai helyesírás és központozás szabályainak megfelelően írtam át. 38 MSN, 2. köt.1902. júl. 14. 39 MSN, 1905. nov. 9. 40 MSN, 1. köt. 8. p.
