Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1896
150 Márki Sándor naplói II. 1896 kérdését bolygatja, pedig elég furcsán fogadják ösmerősei ezt a mostani kineveztetését is. szept. 29. De. 10 órakor az egyetem tanácsával tisztelegtünk b. Jósika Samu miniszternél, ki a Mátyás-szobor alapkövének letételekor a kormányt képviseli. Tőle hiteles alakban megtudtuk, hogy holnap jó idő lesz az ünnepélyre; mert Orsovára éjjel 3-kor szintén zuhogó esőben érkezett, s 5-kor, midőn fölkeltették a legderültebb idő volt. Különben igen elegáns megjelenésű ember. 11 órakor az Erdélyi Irodalmi Társaságban nagy és válogatott közönség előtt tartottam meg Mátyás és a renaissance c. felolvasásomat, míg Hegedűs Pista Janus Pannoniusnak egy szép költeményét {Hitért, hazáért)30 szavalta el. A társulat népes bankettjén azután fel is köszöntött bennünket gr. Esterházy Kálmán, engemet pedig külön is Hegedűs Sándor, ki, mint mondta, most először hallott engem, de többet hallott, mint amennyit az Akadémia és a Kisfaludy Társaság ülésein együttvéve szokás produkálni. Amit Fraknói nagy könyvében nem látott, itt „mesterileg” kidomborítva látta Mátyás egyéniségét. De hogy a szertelen bókot enyhítse, megjegyezte, hogy óvatosan hallgattam róla, hogy Mátyás sohasem írt magyarul, s mindamellett mint nagy magyart dicsőítettem. Ez mégis olyan, mint mikor Illésy György, az Igazmondó szerkesztője leghívebb olvasójával, Lendvay Marcival politizálva, a Lónyai-tallérokról, mik akkor kerültek forgalomba, kisütötte, hogy kívül igazi magyar ugyan, de belül mégiscsak osztrák. - Egyenesen a bankettről mentem du. 5-kor az egyetemi tanácsba, hol felolvasták a miniszterelnökségtől 3268. ein. sz. a. érkezett értesítést, mely szerént Őfelsége a hitbizományi könyvtár számára elfogadta az egyetemnek általam s Pisztóry által írt történetét és statisztikáját, s ezért legfelsőbb elismerését nyilvánította a - rektornak. A tanács a kolozsvári Mensa Académiának aug. 24-[én] megerősített alapszabályai értelmében megalakítván a Mensa felügyelő bizottságát, elnökké Lindner jogkari prodékánt, alelnökké személyemet választotta, egyhangúlag. E fontos intézmény életbeléptetése tehát most már a mi feladatunk volna. szept. 30. A Mátyás-szobor alapkövének letételére rendezett országos ünnepen mint a Bölcs. Kar dékánja, jelvényesen és díszmagyarban én is részt vettem. Feleségem, lányom a tribünről nézte az ünnepélyt, melyet a lapok bőven leírnak.31 A banketten Torma Miklós Szolnok-Doboka megyei alispán, régi ösmerősöm és Szvacsina Géza tanácsos közt ültem. Utóbbival és a velem szemközt ülő Farkas Lajos rektorral barátságpoharat ittam; Torma pedig bemutatta Dósa Elek alispánt s Dósa Endre képviselőt, kik, mint mondták, ösmerni vágyták Dósa György íróját. Torma most is kapacitált Szolnok-Doboka megye történetének megírására, de ez mostani (s végleges) katedrámon lehetetlenség. Új ismerőseim Dégen Gusztáv és Csincsek Flórián képviselők. Az előbbi jeles botanikus, aki Bulgáriában volt tanítványomat, Wagner Jánost is utaztatta; az utóbbi horvát képviselő, r. kát. pap, ki 1848-ban Erdélyben harcolt a 30 A vers ma Csorba Győző fordításában Mátyás magyar király válasza Antonio Constanzi olasz költőnek címen szerepel a Janus Pannonius-kötetekben. Janus Pannonius - Magyarországi humanisták. Vál. Klaniczay Tibor. Bp.? 1982. 96-100. p. 31 Kolozsvár ünneplése. Budapesti Hirlap, 16. évf. 1896. okt. 1. 270. sz. 7-8. p.; Kolozsvár ünnepe. Fővárosi Lapok, 33. évf. 1896. okt. 1. 270. sz. 4. p.; A kolozsvári ünnep. Pesti Napló, 47. évf. 1896. okt. 1. 270. sz. 5. p.; A kolozsvári Mátyás-szobor ünnepe. Vasárnapi Újság, 43. évf. 1896. okt. 4. 40. sz. 669-670. p.
