Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
90 VÁROS, URADALOM, VÁR nap múlva kerültek nyomdába a dél-német városokban. A nagy hírközpontok, mint Nürnberg és Augsburg éppen a legfontosabb hírforrásból, a királyi táborból szerezték értesüléseiket.34 Az említett időbeli összefüggésekre Karácsonyi, Scherer és mások sem figyeltek fel, ezért az újsághíreket nem tudták megfelelően beilleszteni az ostrom menetébe.35 Miközben az ostrom menete világosabban kirajzolódik (egy lényeges szakaszt illetően jelentős új eredményt is ki fogunk fejteni), továbbra is problémák sorával állunk szemben. Az egyidejű források is tartalmaznak téves információkat, és sok a mással nem összevethető, nem kontrollálható adat. Megoldás csak a források összevetése, a különböző nézőpontok szembeállítása lehet. A királyi táborban a szigeti és a gyulai várvédők sikereiről szóló híreket várták, emelték ki és állították előtérbe, az onnan híreket szerző német kiadók is elsősorban ezekről a (rész)sikerekről és a pogány ellenség veszteségeiről igyekeztek tudósítani a keresztény olvasókat. Emiatt az ostromló török seregek győzelme váratlan fordulatnak és érthetetlennek tűnhetett. Zrínyi hősi halált halt, de a várfeladó Kerecsé- nyivel szemben akadálytalanul beindulhatott a bűnbakképzés mechanizmusa. Míg Szulejmán szultán a török fősereggel csak lassan tudott előrehaladni Szigetvár felé, a sógora, Pertev pasa, a második sereg főparancsnoka (szerdár) igen korán, július 2-án Gyulához ért mintegy harmincezer fős seregével. (Pertev hadát erősítette a temesvári pasa és a havasalföldiek serege, valamint a tatárok is.)36 A gyulai védősereg tehát mintegy tizenötszörös túlerővel szemben tudta megtartani 63 napig a várat, ami akkor is kiemelkedő katonai teljesítmény, ha tudjuk, hogy Szigetvárra jóval na34 Ezek részletesebb kifejtése: Dusnoki-Draskovich, 2000a i. m. Gyula ostromáról már e tanulmány eredményeit is figyelembe véve ír: Havassy, 2013. i. m. 89-95.; Havassy Péter: Л gyulai vár. Gyula, 2008. 93-99. (a továbbiakban Havassy, 2008.) és Uő: A gyulai várostromok hadtörténelmi érdekességei. Tisicum : A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, XXII. 2013.467-475. Említeni kell Csorba Csaba könyvét is, amely azonban az ostrom időrendjét illetően nem hozott új eredményt. (Csorba Csaba: Vég-Gyula várának históriája. Bp., 1985.) 35 Már Fraknói Vilmos ismertetett néhány Gyulára vonatkozó újságlapot: Fraknói Vilmos: Gyulavár múltjából. A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve, 5.1879. 23-32. Újabban: GálfFy Zsuzsanna: A török 1566. évi magyarországi hadjárata a német újságirodalom tükrében. In: Fejérdy Gergely (szerk.): Tanulmányok fél évszázad magyar történelméből. Piliscsaba, 2002. 28-68. (Pázmány Történelmi Műhely. Történelmi Tanulmányok). 36 Veress, i. m. 420.; Scherer, i. m. 211-212.; Hubay, i. m. 258. (App.: 409.) A moldvaiaknak is részt kellett venniük a hadjáratban, de külön nem említik őket az ostromnál. Forgách háromezer bolgárról is ír. (Forgách, i. m. 847.) A török hadjárat céljairól: Hóvári János: Szulejmán szultán 1566. évi hadjáratának indítékai: magyar-török helyzetkép a 16. század közepén. Bárka, 2016. 4. sz. 73-79. (Újra kiadva: Erdész, 2016. i. m. 7-18.) és Fodor Pál: Szigetvár 1566. évi ostroma: az előzményektől a következményekig. Magyar Tudomány, 2016. 9. sz. 17-23.
