Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
88 VÁROS, URADALOM, VÁR problémákat vet fel a történész számára,28 egy hosszú várostrom lázálomszerű történetének az összefoglalása nem különben. Sokat segíthet, ha rendelkezésre áll egy vagy esetleg több túlélő szemtanú hitelességre törekvő beszámolója. Szigetvár esetében van ilyen, Zrínyi kamarásától, Cserenko Ferenctől származik.29 A gyulai vár védőitől sajnos nem maradt fenn hasonló napló vagy feljegyzés. Márpedig világos, hogy közelképre lenne szükség, a rövid idő izgatott, a hetek, napok, órák tartamait feltáró történetére, Geertz-féle sűrű leírásra.30 Paradoxonként hathat ezek után: a másik komoly probléma éppen abból adódik, hogy Gyula igen hosszúnak számító, 63 napos ostromát miként töltsük ki eseményekkel, amelyek egy részének az időpontja is bizonytalan. Tehát először is az ostrom időrendjét, a főbb események menetét kell tisztázni. Főként Karácsonyi János, valamint Scherer Ferenc összegzéseire31 támaszkodva már 1975- ben kísérletet tett erre Marosi Endre, aki a vár ostromát négy szakaszra tagolta: július 2-12. a vár körülzárása; július 13-25. harc a huszárvárért; július 26.-augusztus 3. harc a külső várért (a jelen tanulmány és a források ezt belső várnak nevezik!); augusztus 4.-szeptember 2. tárgyalások a vár feladásáról.32 Az említett munkákban az augusztus 3-i török roham az utolsó harci esemény, ezért juthatott Marosi arra a furcsa eredményre, hogy a tárgyalások a vár feladásáról majdnem egy hónapig tartottak. 28 Vö.: Duby, Georges: Der Sonntag von Bouvines 27. Juli 1214. Berlin, 2002. Duby a csata kapcsán a korabeli hadviselésről, a csaták jellemzőiről akart írni. Számunkra viszont inkább Gyula ostromának konkrét eseményei érdekesek elsősorban. (Vö. még: Gyáni Gábor: Elbeszélhető-e egy csata hiteles története? Hadtörténelmi Közlemények, 2006. 1. sz. 121-133.) 29 A horvát nyelvű napló Budina Sámuel latin fordításában és átdolgozásában először Bécs- ben jelent meg 1568-ban. Üj kiadása: Budina Sámuel históriája magyarul és latinul Szigetvár 1566. évi ostromáról. Ford. és jegyz. Molnár Imre. Szigetvár, 1978. (A Szigetvári Várbaráti Kör Kiadványai, 6.) 30 Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma : Antropológiai írások. Vál., összeáll. Niedermüller Péter. Bp., 1994. 170-200. (Századvég Könyvtár). 31 Karácsonyi, i. m. 170-176.; Scherer, i. m. 211-224. A régebbi tanulmányok közül ki kell emelni a Szabó Károlyét, amely különösen az elbeszélő forrásokat tekintette át alaposan: Szabó Károly: Gyula vára bukása 1566. A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténel- mi Társulat évkönyve, 7.1881. 5-47. 32 Marosi Endre: Török várostromok Magyarországon II. Szulejmán korában. Hadtörténelmi Közlemények, 1975.3. sz. 432-434., 453-454. Kiemelte, hogy a Szulejmán korabeli magyarországi várostromok közül Gyuláé volt a leghosszabb, szerinte Nándorfehérvár 1521. évi ostroma júl. 3-tól aug. 29-ig, tehát 58 napig tartott. Egy újabb kronológia jún. 25-től számítja az utóbbi vár körülzárásának kezdetét (így 66 napot kapunk), de megjegyzi, hogy a tényleges ostrom júl. 9-én kezdődött (így 52 nap). Györkös Attila: Törökvész: A XVI. század kronológiája (http://gyorkos.uw.hu/ 2017.05.13.). Szerémi György írja emlékiratában, hogy 66 napig ostromolták. (Szerémi György: Magyarország romlásáról. Bp., 1979. 104.) Szakály Ferenc idézi, de nem fogadja el ezt, hanem szintén júl. 3-tól, Hüszrev szendrői bég megérkezésétől számítja a körülzárást és az ostrom kezdetét. (Szakály Ferenc: Nándorfehérvár 1521: a vég kezdete. In: Zay Ferenc: Az Lándorfejírvár elveszésének oka e vót, és így esött. Sajtó alá rend. Kovács István. Bp., 1980. 83-163.)
