Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
84 VÁROS, URADALOM, VÁR építeni.16 Ebből arra következtethetünk, hogy Mirandola megbeszélte Ke- recsényivel a teendőket és nyilván le is rajzolta számára átépítési tervezetét. Az egyik alaprajzon az általunk előbb leírt, akkor meglévő védelmi vonalakon kívül a tervezett erőd is látható vékony vonallal meghúzva.17 Mirandola célkitűzése világosnak tűnik: a végvár alapterületét megnövelve egy szabályos téglalaphoz közelítő alaprajzot kell kialakítani, a téglalap négy sarkán - a meglévőkhöz képest - hatalmas olaszbástyákkal (pontosabban ó-olaszbástyákról van szó). A téglalap hosszanti oldalainak a közepére pedig egy-egy téglalap alakú segédbástyát (piattaforma) tervezett, mivel ezeken az oldalakon túl nagy egymástól az olaszbástyák távolsága. A bástyákban kialakítandó kazamatákról is említést tesz a tervezett erőd alaprajzán.18 Kerecsényi elkeseredése teljesen érthető: valóban nagyrészt új várfalakat és bástyákat kellett volna építeni, jelentős mértékben a várárok vizére, úgy, hogy új árkot kellett volna ásni, ráadásul a már megépített palánkvár nagy részét le kellett volna bontani. Tehát az a sziget, amelyre a 15. századi vár épült, kicsinek bizonyult ahhoz, hogy egy korszerű, olasz rendszerű erődöt építhessenek rajta. Kerecsényi gyors tempóban folytatta az építkezéseket, de - amint azt a későbbi, 1695-ből, 1705-ből és 1722-ből származó ábrázolások mutatják - valamiféle kompromisszum született.19 16 Veress, i. m. 337. 17 Veress, i. m. 356. Mirandola alaprajzát és tervrajzát Veress Endre lemásoltatta a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban, és a gyulai múzeumnak ajándékozta. Az érdekesebbet, amely a meglévő és a tervezett várat is ábrázolja, Scherer publikálta. (Scherer, i. m. 181.) Vastag (piros) vonallal jelöli a téglából épült falakat. A másik rajzon csak a tervezett erőd alaprajza látható. Veress közli a rajzokra írt német és olasz szövegeket, évszám nem olvasható rajtuk. Teljesen egyetértek Schererrel abban, hogy a meglévő vár alaprajza a Kerecsényi előtti építkezésekről ad felvilágosítást, tehát az 1561. évi állapotot tükrözi. (Scherer, i. m. 180.) Mirandola 1562 márciusában vitte magával a tervrajzokat Bécsbe, az Udvari Haditanács irodájában akkor írhatták rájuk, hogy a vár jelen állapotát, illetve a megépítendő várat mutatják, emiatt közük általában 1562-es évszámmal. 18 Veress, i. m. 356. Lambert Lambion mérnök 1695-ben, a vár visszafoglalása után készített színes térrajzot a várról. Ezen szerepel (5. pont) a huszárvárban lévő, a várfalhoz épített belső ágyútorony (Katze vagy Kavalier). Ez után olvasható: 6. Fából készült kazamatával a védmü alatt. 7. és 8. úgyszintén. A 6-os szám a huszárvár keleti olaszbástyájába, a 7-es és a 8-as a belső vár két olaszbástyájába van írva, tehát ezekben jelöl kazamatát. (Veress, i. m. 457.) Ehhez a szöveghez tartozik a 454. oldal utáni kép, ugyanis az oklevéltárban felcserélődött Lambion és Porten ezredes ábrája. Köszönöm Oross Andrásnak, hogy felhívta erre a figyelmemet. 19 Mirandola tervrajzai mellett Mathis Zündt nürnbergi rézmetsző látképét kell említeni 1566-ból. (Közölte: Scherer, i. m. 86.) Zündt informátora a várost és környékét jól ismerte, de a vár rajza pontatlan, és az 1564 körüli állapotot mutatja. A Wilhelm Dilich, majd Hieronymus Ortelius krónikájának kiadásai révén elterjedt látkép sokkal kevésbé hiteles. Közvetlenül a vár visszafoglalása után, 1695. jan. 19-i jelentésével küldött a várról egy alaprajzot Philipp Jakob von Porten ezredes. (Veress, i. m. 455-456. és 459.) Lambion előbb említett térrajza pontatlanabb egy-két helyen. Oross András talált újabban egy eddig ismeretlen alaprajzot az Österreichische Nationalbibliothek kéziratgyűjteményében, ►
