Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Őze Sándor: Szegedi Kis István és a gyulai reformáció
68 VÁROS, URADALOM, VÁR denburgi György uradalmaiban semmi nyoma uruk reformációs törekvéseinek.11 Valójában kétkedve állunk a valamikori huszita hatás előtt is, melynek továbbélésére semmi adatunk nincs a 16. század első harmadából, bár elvetni sem tudjuk. Mindenesetre a vidék katonaparasztsága erős konzerváló erő lehetett és a Dózsa-féle parasztfelkelés idején a düh, mely az általuk karóba húzott Csanádi püspök elleni fellépést motiválta, eredhetett akár a huszita vagy a Bálint Sándor által említett huszita-patarénus eretnekségek konzerválásából is.12 Az bizonyos, hogy ez az eszmetörténeti háttér kérdőjelezhette meg a hosszú távon katonai kormányzás alatt álló délvidéki (Temesi Ispánság, Alsó-részek Főkapitánysága) terület egyházi igazgatását. Cibak Imre, a harcias váradi püspök irányítja egy ideig az uradalom életét, majd rokonát, Patócsy Miklóst jelöli ki utódjául. Patócsy Miklós vallásosságáról tanúskodik, hogy nagybátyjának leikéért Páduai Szent Antalhoz akar folyamodni és e célból Páduába kívánt alamizsnát küldetni.13 Karácsonyi szerint azonban az ő testvérének, Patócsy Ferencnek felesége, Thurzó Margit már protestáns volt. Thurzó Margit északról, a cip- szer városok felől érkezett. Korábban Kun Kocsárd özvegye volt. Leánya, történetének 1520-30. évekről szóló részletét, az beláthatja, hogy Brandenburgi a tőle any- nyira pártfogolt vallásújítás érdekében itt, vármegyénkben semmit sem tehetett. 1520-ban volt utoljára Gyulán, így tehát személyes jelenlétével és udvari embereivel nem mozdíthatta elő az ügyet; 1524-ben pedig a gyulai vár élére egy katholikus papot volt kénytelen állítani. Lehet, hogy e katholikus pap, Sadobrics Péter, éppen nem viselte magát paphoz illően, de legalább külsőleg ragaszkodott a régi vallás hitágazataihoz és szertartásaihoz. Innen van, hogy 1528-ban a gyulai várban teljes épségében fennáll még az apostolok tiszteletére emelt kápolna, minden egyházi szerekkel együtt, s ott ez évi húsvétkor még külön, az uradalomtól díjazott egyházi személyek végzik a nagyhéti szertartásokat. Innen van, hogy ugyanakkor a Gyula körül eső falvakban még lelkiismeretesen megtartják az egri püspöktől kihirdetett egyházi tilalmat.” Karácsonyi, i. m. I. 185-186. 11 Csepregi Zoltán: A reformáció kezdetei Brandenburgi György gyulai és vajdahunyadi uradalmaiban, 1520-1530. Egyháztörténeti Szemle, 2001. 2. sz. 35-45. Továbbá szerepel a korszakról írt könyve fejezetei között is: Csepregi Zoltán: A reformáció nyelve. In: Csepregi Zoltán: Tanulmányok a magyarországi reformáció első negyedszázadának vizsgálata alapján. Bp., 2013. 560 p. (Humanizmus és reformáció, 34.) 12 Bálint Sándor: Szeged reneszánszkori műveltsége. Bp., 1975. 13 Magával az adattal kapcsolatban is felmerülhet kérdőjel. Esze Karácsonyi nyomán a gyulai várban fogságát töltő Gritti-főember, Francesco della Valle de Padova visszaemlékezése alapján vonja le a következtetést katolikus vallására, illetve szenttiszteletére. „Gondolkozott egy darabig Patóczy és azt mondá nekem: »Mit küldsz nekem, ha megengedem, hogy Páduába menj Szent-Antalnak tiszteletemet nyilvánítani?«” A szövegből számunkra nem az alamizsnálkodás és a szenttisztelet derül ki, hanem az, hogy Patócsy vár váltságdíjat az olasz komornyiktól. A szent megnevezése csak apropó, mivel az olasz lakóhelye éppen Padova. A szövegből csak arra lehet következtetést levonni, hogy a kapitány felkínálja nagybátyja, Cibak Imre gyilkosának, hogy váltságdíj ellenében hazamehet. Karácsonyi János: Egy olasz fogoly Gyula várában 1534-ben. A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörté- nelmi Társulat évkönyve (a továbbiakban: BRMT). 15. 1890/91. 54-65.
