Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Őze Sándor: Szegedi Kis István és a gyulai reformáció
66 VÁROS, URADALOM, VÁR tömegű népességet hozzárendelni, azért, hogy tudja bizonyítani a nagy katolikus tömbök túlélését a török korban is. Másrészt Szegedi esetében maradt fenn olyan forrás, egy életrajz, mely páratlan a korszakban.3 Magam is erre a forrásra, a Szegedi Kis István-tanítvány Skaricza Máté által írt résznek az elemzésére támaszkodtam főként, amikor a magyarországi végvidék reformációjáról szóló könyvemhez adatokat kerestem.4 Az életrajz Szegedi Bázelben kinyomtatott főművének függelékeként jelent meg. A Skaricza által mesteréről írottak Szakály Ferencet is foglalkoztatták. Ő a mezővárosi kereskedőréteg határokat átlépő és közvetítő szerepének vizsgálata folytán jutott el Szegedi Kis történetéig és a már többek által kidolgozott mezővárosi reformáció elméletét igyekszik bizonyítani vele.5 Jelen tanulmányomban csak a reformáció első időszakáról fogok írni és nem követem a török kori Gyula protestáns népességének további útját, továbbá nincs helyem a reformáció elterjedésének különböző elméleteit itt tárgyalni. Mindezekről bővebben írok és megállapításaim megtalálhatóak fent idézett könyvemben. Gyula és környékének reformációja több forrás szerint Szegedi ide- érkezésénél korábban kezdődött. Nadányi János Florus Hungaricusában 3 Szegedi Stephanus: Theologiae sincerae loci communes De Deo et Homine cum Confessione de Trinitate, Perpetuis Tabulis explicati, & Scholasticorum dogmatis illustrati. Praemissa est historica commonefactio, de Eclesiae Palingenesia saepius repetita. Editio Quinta. Cum Indicibus Rerum et Verborum, locorumque Sacrae Scripturae explicatorum locupleitissisi- mis: & Vita Auctoris. Basileae, per Conrad Waldkirchium, suis & Episcopianorum sumptibus. Basel, 1608. A könyv után csatolt életrajz magyar fordítását legutóbb Kathona Géza közölte. Kathona Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Bp., 1974. (Humanizmus és reformáció, 4). Uő teológiai szempontok alapján foglalkozott Szegedi fő művével: Kathona Géza: Svájci theológiai elemek Szegedi Kis István hittani nézeteiben. In: Bartha Tibor (szerk.): Tanulmányok és szövegek a magyarországi Református Egyház XVI. századi történetéből. Bp„ 1973. 13-107. (Studia et acta Ecclesiastica, 3.) 4 Öze Sándor: A határ és a határtalan : Identitáselemek vizsgálata a 16. századi magyar ütközőzóna népességénél. Bp„ 2006. Bővebb szakirodalmi felsorolást és a téma nagyobb apparátussal való körbejárását ebben a kötetemben találhatunk. Ennek a fejezetnek az alapja a Szegedi Kis István és a medve. Két végvár és környezetének viszonya egymáshoz a reformáció elterjedése idején című tanulmányom, mely a Folia Historicában jelent meg (1992. 17. sz. 19-42.). Az idők folyamán több e tárgykörben megjelent tanulmányom szövegét dolgoztam be e könyvrészlet fejezeteibe. Ezek a következőek: Felekezetváltás a 16. századi végvári katonaságnál. In: Illés Pál Attila (szerk.): Felekezetek és identitás az újkori Kelet-Közép-Európában. Piliscsaba-Bp., 1999. 26-34. Adatok Kerecsényi László gyulai kapitányságához. In: Ablonczy Balázs-ifj. Bertényi Iván-Hatos Pál-Kiss Réka (szerk.): Hagyomány, közösség, művelődés : Tanulmányok a hatvanéves Kása László tiszteletére. Bp., 2002.114-123. Die Verbreitung der Reformation in Ungarn, im sechszehnten Jahrhundert in ethisch ungarischen Gebieten. Elhangzott 2004. szept. 17-én Tübingenben A reformáció és kultúra Délkelet-Európában című konferencián. A török-kép változása a XVI. századi Magyarországon. In: Újváry Zsuzsanna (szerk.): Ezredforduló - századforduló - hetvenedik évforduló : Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Piliscsaba, 2001. 228-237. Dobrovits Mihállyal együtt. 5 Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció : Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Bp., 1995.
