Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Csepregi Zoltán: A gyulai uradalom egyházi viszonyai a brandenburgi korszakban (1510-1530)
60 VÁROS, URADALOM, VÁR azonnali kifizetéséről. Ebbe az alkuba a papság nem ment bele, hanem egyházi átokkal fenyegetőzött. Az őrgróf a maga hercegségében az egyházi élet pénzügyi alapjainak biztosítása érdekében az anyagilag ugyancsak érdekelt Thurzó Szaniszlót kérte fel közvetítőnek - sikerrel.33 A gyulai uradalomnak ezzel egyidejűleg hasonló ügyben az egri püspöktől jött exkommunikációval kellett szembesülnie. Az uradalmat, s magát Gyula városát is a Fehér-Körös által képezett közigazgatási határ vágta ketté, így északi része Békés megyébe, s a váradi egyházmegyébe esett, míg déli fele főleg Zaránd megyéhez, azaz az egri püspökhöz tartozott (kisebbrészt Csanád és Arad megyékhez is). Szapolyai János 1526- ban mindkét egyházmegyét párthíveinek juttatta, Váradot Cibak Imrének, Egert pedig Erdődi Simon (1489-1543) zágrábi püspöknek. Ferdi- nánd megválasztása után Brandenburgi György régi riválisa, Szapolyai ellen fordult, s a gyulai vár tisztjei 1527-ben a háború ürügyén lefoglalták a vár számára az uradalom Zaránd megyei részéről az egri püspöknek járó tizedeket. (Ugyanezzel a logikával Cibak Imrét is megrövidíthették volna, de részben tartottak tőle, részben tudták, hogy a váradi püspök, János király legjobb hadvezére éppen Ferdinánddal folytat tárgyalásokat átpártolásáról.34) Erdődi Simon tizedszedői 1528 elején egyházi tilalmat rendeltek el az érintett falvakban,35 ezzel az ottani templomokban megszűnt a nyilvános istentisztelet, valamint minden szentség és beszentelés kiszolgáltatása (így különösen fájdalmas módon az egyházi temetések is). János szinai veresége (március 8.) után a Ferdinánd által kinevezett egri püspök, Szalaházy Tamás (14539) 1528 márciusában magának követelte az előző évi tizedet,36 és e mintegy 600 forintos számla37 rendezéséig 33 Brandenburgi György Thurzó Szaniszlónak (Jägerndorf, 1527. december 2.): BL 1131: 14v-15r, közli: Csepregi, 2013. i. m. 375-376. (Függelék nr. 9.) 34 BL 1226:26, regeszta: Veress, i. m. 113. 134. sz. dokumentum, ETE, I. 371. (nr. 378.); BL 1226:29, regeszta: Veress, i. m. 123. 140. sz. dokumentum. 35 „Item, decimatores pristini provisoris Agriensis, a quibus decimas in bonis Vrae G. occupaveramus, cum litteris credentialibus eiusdem provisoris ad repetendum venerant, nos restituere noluimus, usque salvam informationem Vrae G., qui iam colonos et subditos Vrae G. interdicto ecclesiastico molestant.” Ahorn János Brandenburgi Györgynek (Gyula, 1528. január 4.): BL 1226:20, közli: Veress, i. m. 107-108. 128. sz. dokumentum. Téves (Szalaházyra utaló) regeszta: ETE, I. 359. (nr. 366.). Sadobrics Péter Ferber Jánosnak (Gyula, 1528. január 7.): BL 1226:12, regeszták: Veress, i. m. 109. 129. sz. dokumentum; ETE, I. 359. (nr. 366.). Sadobrics Péter Brandenburgi Györgynek (Gyula, 1528. január 7.): BL 1226:17. 36 Szalaházy Tamás Brandenburgi Györgynek (Buda, 1528. március 21.): BL 1226:22. Sadobrics Péter Brandenburgi Györgynek (Buda, 1528. március 23.): BL 1226:26, regeszták: Veress, i. m. 113. 134. sz. dokumentum; ETE, I. 371. (nr. 378.); idézi: Pataki, i. m. 197-199. (nr. 63.) 37 Sadobrics adata alapján (Bécs, 1528. március 17. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, E 148. Neoregistrata Acta 1530:35) az őrgrófi biztosok utasítása 1000 forintra becsüli: [Plassenburg, 1528.] BL 1065:7, közli: Veress, i. m. 110-113. 133. sz. dokumentum. Ahorn János számadáskönyve 575 forint 50 dénárként könyveli: BL 1056:24, közli Veress, ►
