Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Kenyeres István: A gyulai uradalom a Brandenburgi-birtokok rendszerében
42 VÁROS, URADALOM, VÁR Az adatok jól szemléltetik, hogy Vajdahunyad és Gyula az ország valódi nagybirtokai voltak, míg a szlavóniai birtoktestek számosságuk ellenére nem voltak meghatározók. Vajdahunyad készpénzbevételei 3000- 4000 forint között váltakoztak, meglehetősen hektikusan, Gyula esetében szintén változatos az adatsor, de annyi bizonyos, hogy az őrgróf adott esetben a vajdahunyadi bevételeknek akár a kétszeresével is számolhatott, 6-7000 forinttal. (Az 1526/1527. évi visszaesés okára még kitérünk.) A szlavóniai birtokok közül egyedül Medvevár tekinthető meghatározónak több mint 1000 forintos bevételével. Az alábbiakban az egyes uradalmak bevételeinek szerkezetét vesszük vizsgálat alá: Kezdjük a szlavóniai birtokokkal. Bevétel-típus Medvevár Varasd Krapina Tabor Kosztel Összesen % Cenzus 193,39 102,60 25,10 22,41 65 408,50 21,20 Vám, rév 219,99 145,66 16,00 18,50 12 412,15 21,40 Terményeladás 50,50 70,56 14,30 135,36 7,00 Egyéb (legelőpénz, sertésmegváltás, bírságpénz stb.) 66,94 7,62 46,62 15 136,18 7,10 Hadiadó 538,00 100,20 121,00 77 836,20 43,30 Összesen 1068,82 419,02 184,02 87,53 169 1928,39 100,00 3. TÁBLÁZAT A szlavóniai Brandenburgibirtokok jövedelmei (forint) 2. DIAGRAM A Brandenburgi nagyobb birtokcsoportok bevételei (forint)
