Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Kenyeres István: A gyulai uradalom a Brandenburgi-birtokok rendszerében
40 VÁROS, URADALOM, VÁR pénzgazdaság térfoglalása.7 Eszerint a naturáliák szerepe, így az ezekkel kapcsolatos földesúri nyilvántartási kényszer is háttérbe kellett, hogy szoruljon. Ugyanakkor, ha mégis a pénzgazdálkodás került előtérbe, hogyan lehetséges, hogy amint Kubinyi András is fogalmazott, a késő középkori Magyarországon „az uradalom bevételeinek nagy része elment a kezelési költségekre”, illetve hogy „bármennyire is hatalmas birtokokkal rendelkezett egy báró, nem biztos, hogy az onnan származó bevételei fedezhették a nagyúri reprezentációt”?8 Sőt, Kubinyi véleménye szerint a nagybirtokot a komoly gazdasági bajoktól az 1498-1500 között végbement hadügyi reform mentette meg azáltal, hogy a földesurat hivatalosan is részesítette az állami hadiadóból,9 illetve ebben, amint az újabb kutatások is hangsúlyozzák, a földesúr által tetszés szerint kivethető taxa extraordinaria is szerepet játszott.10 Az alábbiakban a Brandenburgi György által bírt valódi két nagybirtok, Gyula és Vajdahunyad, valamint a szlavóniai birtokcsoportból a Varasd megyei Varasd, Krapina és Tabor, és a Zágráb megyei Medvevár gazdálkodási adatait tesszük közzé.11 Meg kell jegyeznünk, hogy főként a Brandenburgi-uradalmak, de részben Habsburg Mária magyarországi birtokai esetében is megfigyelhető egyfajta németországi, főként brandenburgi hatás, ami az uradalmak gazdasági teljesítőképességének fokozásában, így a majorságok fejlesztésében, vagy a kereskedelmi tevékenység hangsúlyozásában is megnyilvánul. Ezt a jelenséget Gyula kapcsán már Szabó István is megfigyelte, ugyanakkor hozzátette, hogy a reformok következtében „a majorsági gabonatermelés lényeges növekedését egyelőre még nem lehet kiolvasni”.12 Véleményem szerint a német hatás elsősorban az uradalmak 7 Szabó István: A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. Bp„ 1975. 65. (Agrártörténeti tanulmányok, 2.) 8 Kubinyi András: Változások a középkor végi Magyarországon. Bp„ 1993. 15. (História Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből, 2.) (A továbbiakban: Kubinyi, 1993.) 9 Kubinyi, 1993. i. m. 16. A reformra részletesen 1. Kubinyi András: Politika és honvédelem a Jagellók Magyarországában. Hadtörténelmi Közlemények, 2000. 2. sz. 397-416. 10 Nógrády Árpád: Taxa - extraordinaria? Széljegyzetek Kanizsai László kapuvári-sárvári számadáskönyvének margójára. In: Lengvári István (szerk.): In memoriam Barta Gábor: Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Pécs, 1996. 125-148. (A továbbiakban: Nógrády, 1996.) Nógrády Árpád: A földesúri pénzjáradék nagysága és adóterhe a késő középkori Magyarországon. Századok, 2002. 2. sz. 451-468. 11 A gyulai és vajdahunyadi Brandenburgi-uradalmak számadásai és egyéb forrásai a kiadások révén (Veress, i. m.; Pataki, Josif: Domeniul Hunedoara la inceputul secolului al XVI-lea: Studiu fi documente. Bucurefti, 1973. /Biblioteca istoricá, 39./ - A továbbiakban: Pataki, 1973.) közismertnek számítanak, hozzá kell tennünk azonban, hogy a Brandenburgi levéltárban (Staatsarchiv Nürnberg Brandenburgisches Archiv, Brandenburger Literalien (MNL OL U 659.) az őrgróf szlavóniai birtokai kapcsán is jelentős számadásanyag maradt fenn (Varasd, Medvevár, Rokonok, Verbovc, Krapina). 12 Szabó, i. m. 60-61.
