Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Liska András: A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében
1 Liska András f A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében 177 6. KÉP A gyulai vár az 1950-es évek elején irányba fordult, éppen akkor a teljes pusztulástól kellett megmenteni (6. kép).12 1951-ben a frissen államosított gyulai múzeum élére Lükő Gábor került, aki szívügyének tekintette a középkori műemlék megmentését. A szakmai támogatást Gerő Lászlótól kapta, aki akkoriban számos középkori várépület megmentése érdekében munkálkodott.13 1952 decemberében, az Erkel Ferenc Múzeum Múzeumi Bizottságának ülésén Lükő hangsúlyozta, hogy a műemlékek pusztulását meg kell akadályozni, a „Bárdos-híd két oldalát láthatóvá, a várat pedig hozzáférhetővé kell tenni a nagyközönség számára”.14 Lükő Gábor a Honvédelmi Minisztériummal és a Járási Tanáccsal folytatott, az Erkel Ferenc Múzeum adattárában őrzött levelezésének tanúsága szerint a vár tornyát a világháborút követően még évekig légi megfigyelési őrhelyként használták .15 Emiatt az akkorra már jelentősen leromlott állapotú épületben a katonai objektum mivolta miatt helyreállítási munkákat végezni nem lehetett. A hosszas levelezésből kiderül, hogy Lükő kérte a megfigyelő őr más toronyba helyezését, valamint arról panaszkodott, hogy „A katonák kitartanak amellett, hogy ők nem okai a további rombolásnak, de a környékbeli gyerekektől megtudtam, hogy egy-egy pakli dohány fejében beeresztik a régészhajlamú gyerekeket, s ezek a vár egyik külső ablakából leeresztett kötélen rendszeresen közlekednek a várba, ahol kincsek után kutatnak.” A katonaság addig nem járult hozzá a műemléki helyreállítás elkezdéséhez, amíg arra 12 EFM Fotótára F 5006. 13 Feld, 2000. i. m. 258. 14 EFM Adattára 2/1953. 15 EFM Adattára 299/1953, Lükő Gábor levele Farkas Mihály honvédelmi miniszterhez.
