Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Liska András: A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében
Liska András 5 A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében 175 5- KÉP A Harruckern- kastély és a török dzsámi látképe 1745-ben si munkafolyamat gyakorlatilag nem érintette.6 Ennél nagyobb pusztulást eredményezett a Rákóczi-szabadságharc idején elszenvedett sikertelen ostrom, amelyet a Károlyi Sándor vezette kuruc csapatok kíséreltek meg 1705-ben. A téglavár aláaknázása és felrobbantásának kísérlete ugyan balul sült el, ám a haditevékenység, majd az ennek kapcsán újból felmerült várrombolás már komolyan érintette az akkoriban még álló palánkfalak és földbástyák állapotát.7 Ám igazi fordulat majd csak az 1722-es évet közvetlenül megelőző időszakban történt, amikor a gyulai uradalom és Békés megye új földbirtokosa, báró Harruckern János György a huszárvár területén, a palánkerődítések maradványain építette fel új kastélyát, Gyulát újra uradalmi központtá téve. Ennek az időpontnak megfelelő állapotot rögzít Leopold Franz Rosenfeld császári mérnökkapitány 1722-ban keletkezett felmérése, amely az utolsó olyan ábrázolás, ahol a vár palánkerődí- tése még tulajdonképpen a 17. századi állapotokat tükrözi (l. 89. oldal 3. kép).8 A bárói család építkezései miatt az egykori külső vár területét jelentősen átalakították, a kastélyt többször átépítették, folyamatosan bővítették. Mindezzel azonos időben a várépülethez gazdasági célokat szolgáló építményeket toldottak. Többek között az uradalmi sörfőző és pálinkaház épületeiként a vár délkeleti és északnyugati falának külső oldalához hozzáépített építmények is megjelennek azon a két, a 18. század derekán 6 Oross, i. m. 7 Scherer Ferenc: Gyula város története, I. A földesúri város. Gyula, 1938. 269. 8 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára S 82. Családi fondokból kiemelt térképek, Károlyi család Nro. 59.
