Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században
I Oross András J A gyulai vár és környezete a 17-18. században 165 De nemcsak adózásra, hanem a korszakban szokásos ingyenmunkára sem lehetett a lakosokat rávenni. Pedig a vár és környezete igencsak megkövetelte, hogy valaki rendben tartsa a vár körüli infrastruktúrát. Most ne elsősorban a vár külső erődítéseinek jó állapotba hozatalára gondoljunk, hanem pl. az árkok (a Körös-ágak) rendszeres tisztítására, a felettük átívelő hidak javítására.57 A meder tisztítására égetően szükség volt a malmok megfelelő működése miatt is, hiszen a nagy vízhozam biztosította a malomkerekek hajtását. A városból a várba vezető híd, illetve a külső vár és a belső vár közötti szakaszon található vízfolyást átívelő híd karbantartása a mindennapi szállítási nehézségek leküzdése miatt volt fontos. Az építkezéshez cölöpök, deszkák kellettek, sőt, két felvonóhidat is terveztek felújítani, amelyekhez a láncokat és a köteleket 1695 márciusában szerezték be („[...] 2 Aufzug Brucken, als einer am Vöstungsthor, und eine auf der Körösch Brucken gemacht werden, wozue Pfosten, Laden, erfordert werden, die Ketten und Sayler darzu seindt schon vorhanden [...]”).58 A vár visszafoglalása utáni egyik első intézkedések között találjuk a várban és a városban lévő szemét eltakarítását („Sonsten ist allhiesige Vöstung, der Türken gebrauch nach erschröcklich mit Unrath und Unflatt angefüllt”). Hogy mennyire „lassan” indult be az élet, ahhoz csak néhány érdekesebb adalékot érdemes hozzátenni. Az említett szemét eltakarításához bizony szerszámokra lett volna szükség, de Lindner provizor több levelében hiába kérte azokat. Talicskák, lapátok, csákányok kellettek volna a munka végrehajtásához, ezeket Szegedről gondolta Gyulára hozatni.59 Lindner provizor a huszárvár területén lévő házakat igyekezett mihamarabb rendbe hozatni, hogy a katonák és családtagjaik megfelelő körülmények között lakjanak. Mesteremberek hiányában a katonák között lévő, ácsmunkához értő „mesterekhez” fordult, akik privát megbízásban nekiálltak a tetőszerkezet, valamint a házak falainak javításához. A tiszttartó által írt levelek szinte állandóan visszatérő témája, hogy ezekhez a munkákhoz építési anyagokat küldjenek.60 Elsősorban a budai kamarai központból várta ezt a provizor, de a gyakori kérelmek miatt sejthetjük, jék el a tizedet vagy cserébe szállítsanak tűzifát a helyőrségnek, az élésmester serfőzőt és mészárszéket állított. MNL OL E 281. 1699. aug. Nro. 475. Lindner: kálvinista magyarok jelentkeztek a rácok által elhagyott házakba, a kaszárnyák javítására a budai építési hivatal küldjön anyagokat. 57 MNL OL E 281. 1695. ápr. Nro. 44., 1695. dec. Nro. 53., 1696. június Nro. 14. (A rácok lerombolták a Nagyvárad felé a Fehér-Körösön átvezető hidat, és az újjáépítéséhez a rácoktól akar pénzt szedni.) és MNL OL E 281. 1699. ápr. Nro. 196. 58 MNL OL E 281. 1695. márc. Nro. 52. 59 MNL OL E 281. 1695. márc. Nro. 52.; 1695. ápr. Nro. 49. 60 Pl. MNL OL E 281. 1695. ápr. Nro. 75.; MNL OL E 281. 1699. márc. Nro. 137.; MNL OL E 281.1699. szept. Nro. 4.
