Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században
I ság nádora, herceg Esterházy Pál is rendelkezett üzletrésszel. Lindner pro- vizort is többször érték vádak, hogy saját hasznára dolgozik a só eladásakor. A sótárolás, felhasználás, illetve a helyi katonaság és lakosság közötti szétosztás előtt általában a kamarai házban vagy az élésházban történt.49 Sok katona a hiányos ellátás miatt minden alkalmat megragadott, hogy részt vegyen földművelő vagy egyéb élelmiszertermelő folyamatban. Johann Schnell hadszertárnok 1697-ben például a környező erdőségek megszemlélése közben talált rá egy kisebb, általa vegyesen parasztoknak és rablóknak nevezett csoportra, akik megjelenésekor elmenekültek a helyszínről, hátrahagyva többek között 120 darab méhkast is. A lefoglalt kasok közül az őt kísérő hajdúknak hatvan darabot átengedett, míg a többit a kamarának tartotta meg.50 Megszokott volt a többi végvárban is, hogy a katonák részt kértek a szabad bormérésből vagy éppen malmokat béreltek. Ebből következik, hogy a katonaság egy része kivette a részét a szőlőtermelésből és a bor értékesítéséből is. Az említett Johann Schnell bizonyosan rendelkezett szőlőbirtokkal, hiszen a kamaránál érdeklődött az iránt, hogy elvezénylése esetén a birtokot eladhatja-e vagy vissza kell adni ingyen Lindner pro- vizornak.51 1695-ben pedig éppen Lindner tájékoztatta a kamarát, hogy Csongrádról jött ötven ember, akik Gyulán akarnak letelepedni, főleg huszárok és hajdúk. Szabadkáról is jött húsz, és ha nem kapnak földet, mondták, akkor visszamennek, ezért az ügyben kérte a Budai Kamarai Adminisztráció iránymutatását. Beszámolt arról is, hogy az érkezők elfoglaltak egy szigetet a vár mellett, ahol szőlő is van és ezt már a betelepülőkről csongrádi szigetnek hívják.52 Gyula és környéke a Körös és az egyéb nagy vízfolyások miatt alkalmas volt malmok építésére. A malomárkok kiásását követően állhatták munkába a több kerékkel rendelkező malmok. A 17-18. század fordulójáról ismert, hogy a nagyváradi kapitány lefoglalta az egyetlen működőképes malmot, amelyet részben saját költségen felújított és üzemeltetett. A kamarának történő átengedésért azonban egy nagyobb összeget szeretett Oross András f A gyulai vár és környezete a 17-18. században 163 49 MNL OL E 281. 1695. dec. Nro. 53., Lindner, Gyula, 1695. dec. 20. Beküldi a kimutatást az évről és láthatják, hogy csak a legszükségesebbeket költötte, a német helyőrséget és a tíz napja érkezett 250 Anton-féle hajdút is el tudta helyezni, az utcákat, és csatornákat kitakarította, a Fehér-Körösön új hidat épített a Jenő és Nagyvárad felé vezető úton, a többit is kijavíttatta, a tűzifát a katonák előlegezték meg, a sóügyből is már várható bevétel. MNL OL E 281. Lindner, 1698. nov. 10. Kéri költségei megtérítését, az élésmester serfőzőt, mészárszéket, bormérést állít, egy rác évi negyven forintért bérelné a bormérést és hatvanért a só kereskedelmét, a rácok nem akarnak tizedet adni, de cserébe szállítják a tűzifát, kér egy vám árszabást, pokrócot és ezer oszlopszöget. 50 MNL OL E 281. 1697. ápr. Nro. 4. és Nro. 24. 51 MNL OL E 281. 1697. okt. Nro. 10. 52 MNL OL E 281. 1695. ápr. Nro. 48.
