Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Bagi Zoltán Péter: Gyula visszafoglalása, 1694-1695
i szállítások száma.27 1692 áprilisában pedig a várból kiszökött két futárnál olyan leveleket találtak, amelyek szerint ott hatvan szekér áll készen a vá- radi őrség megsegítésére.28 Május 7-én Heißler átvette Várad ostromának az irányítását, aminek következtében a pasa kénytelen volt kevesebb, mint egy hónappal később a várat feladni. A nevezett lovassági tábornok egyes híradások szerint a váradi kapituláció pontjai közé bele kívánta venni Gyulát és Jenőt is, ám a parancsnok kitért ez elől, hiszen nem volt felhatalmazása ezekről a várakról tárgyalni.29 Maga a magyarországi főparancsnok, Lajos Vilmos baden-badeni őrgróf is egy 1692. októberi levelében a következőképpen vélekedett a kialakult helyzetről: „Gyula elfoglalását kulcskérdésnek tartom”.30 A közben a felső-rajnai hadszíntérre vezényelt főhadparancsok-he- lyettes tervét egyik megbízható katonája, Heißler nem engedte a feledés homályába merülni. Kitartásának is köszönhetően 1693 februárjában Bécsben döntés született arról, hogy március végén Gyula és Jenő várát hat-hat német és magyar (rác) ezreddel támadja meg. Rendelkezés született arról is, hogy kétszáz szekeret állítsanak készenlétbe, amelyek március 15-én Váradon élelmet és muníciót vegyenek a nevezett várak ostromára érkező csapatok ellátására. A hadművelet azonban mintegy másfél-két hónapos késéssel indulhatott csak meg. Jenő várát védői 13 napi vívás után, május 29-én adták fel, majd egy kisebb különítmény elfoglalta Világost is. Gyula ostromára azonban nem került sor, mivel az állandó esőzés miatt sártengerré és mocsárrá vált az egész vidék, ami lehetetlenné tette a szállítást, és a nehéztüzérség vontatását.31 A tábornaggyá előléptetett Heißler azonban még egy kísérletet tehetett a Körösök között épült vár elfoglalására. Az ostromra kitűzött idő meglepőnek és szokatlannak tűnhetett, ám a környezeti viszonyokat tekintve igen logikus döntés volt. Heißler ugyanis arra hivatkozott, hogy nyár folyamán Gyula vidéke mocsárrá válik, így csak a téli nagy hideg teszi lehetővé a támadást. Az Udvari Haditanács 1694 januárjának elején elfogadta támadási tervét, így gróf Wenzel von Guttenstein ezredes kíséretében január 18-án elindult Bécsből, míg néhány nappal korábban gróf Bersetti hadmérnök is útra kelt. Hivatalosan azért utaztak a térségbe, hogy Váradot megszemléljék és a leromlott védműveit helyrehozattassák. Közben a Szeged környékén és Erdélyben téli szállásra rendelt csapatokat is riadóztatták azzal az ürüggyel, hogy az oszmán had portyázó tevékenységét kell megakadályozniuk. Az ostromból újra nem lett semmi, mivel 27 Szita, 1995. i. m. 133. 28 Mercurii Relation, 1692. Num. 17. 26. April; Szita, 1995. i. m. 137. 29 Scherer, i. m. 254.; Szita, 1995. i. m. 142. 30 ÖStA KA AFA 1692/10/29.; Szita, 1995. i. ra. 36. 31 Mercuriii Relation, 1693. Num. 25. 20. Juni; Scherer, i. m. 255.; Sugár, i. m. 300-301.; Szita, 1995. i. m. 161., 164. Bagi Zoltán Péter f Gyula visszafoglalása, 1694-1695 137
