Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Blazovich László: Gyula helyzete a középkori európai és magyar városok között
I A vár és a kereskedés helye egy-egy település fogalmában lassan ösz- szekapcsolódott. A kereskedést a település egy utcájában űzték. Meg kell különböztetni a napi és heti vásárt az évestől. Az előbbiek városképző és -fenntartó erőt képeznek. Volt hetivásár az említett kereskedelmi központokban és régi városokban is, azonban ezekről a források általában hallgatnak. Rájuk vonatkozó adatok a 8. század közepétől bukkannak fel a Német Birodalom és Franciaország területéről. A piac, a vám és a pénz hármas egysége a 9. század végén alakult ki adatolhatóan.17 A nyugati szláv területen (Cseh-, Morva- és Lengyelország) a fejlődés hasonlóan alakult, mint a Rajna és az Elba közötti vidékeken. Kiemelkedik e korai városkezdemények közül Prága, amely a nyilvánvalóan túlzó arab leírások szerint az összes országban lévő piacoknál nagyobb méretűvel rendelkezett, ahová az áruk sokaságával Krakkóból, orosz földről, magyar honból érkeztek kereskedők, továbbá mohamedánok, zsidók és törökök. A távolsági kereskedelem útjai innen Regensburg, Krakkó és Ki- jev felé vezettek. Prágát kivéve a földvárkutatás kimutatta, hogy a korábbi nagymorva korszakhoz képest jóval kisebb, 2-5 hektár kiterjedésű földvárakat hoztak létre, amelyekben meghatározott számú lakosság telepedhetett le. Segítségükkel tartották hatalmukat a legnagyobb urak, például a Przemyslidák. Ezek a várak lettek az uralmuk alá tartozó vidékek központjai. A cseh- morva területhez hasonló folyamatok játszódtak le Pomerániában. Ezen földvárak közül Morvaországban tíz, Csehországban tizenöt, Lengyelországban a mai határai között hatvan létezett. E castrumokat lengyel földön fa, föld és kő felhasználásával épített sánccal vették körül, és hozzájuk suburbium kapcsolódott, amely megerősített iparostelep volt. Amíg a várban az úr és a vár körüli terület, valamint annak lakói igazgatását ellátó személyzet, valamint a katonák éltek, addig a megerősített suburbiumban a szolgai rendű iparosok, akik egyszerű termékeket állítottak elő. Úgy néztek ki e telepek, mint az erődítménnyel ellátott falvak, amelyek kereskedői az úr alattvalói közé tartoztak. Szabad rangú kereskedők közé a németeket és a zsidókat sorolhatjuk, a tengerparton pedig elsősorban a skandinávokat. Ezen földvárak közül Gnézda-ban és Poz- nan-ban jöttek létre az egyházi központok, amelyek első papjai németek és írek közül kerültek ki.18 Amint a fentiekben láttuk, az Ibériai-félszigetet kivéve Európában a 7-8. században hosszú hanyatlás után, amely a Nyugatrómai Birodalom széthullása után következett be, lassan elindult a gazdasági élet fellendülése, amely mindenütt lökést adott a városi élet megindulásának. A városokat a forgalmas helyeken a kialakuló piacok hozták létre. A kereskedel17 Ennen, i. m. 62-66. 18 Ennen, i. m. 66-72. Blazovich László 5 Gyula helyzete a középkori európai és magyar városok között 13 T
