Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Völgyesi Orsolya: Katolikus kisközösségek az 1950-es években: a Fekete Gabriella és társai elleni per tanulságai
tevékenységére, hangsúlyozva, hogy a feloszlatott szerzetesrendek kapcsolatot tartanak fenn a Vatikánnal, melynek utasításai alapján több megszüntetett rendet is újjászerveztek.3 A katolikus egyházat 1955 augusztusától 1956 elejéig sújtó letartóztatási hullám több, feloszlatott szerzetesrendet érintett: így a Tamás János és társai elleni per a jezsuitákat, a Kern Margit és társai elleni fellépés a Jézus Szíve Népleányokat, a Gerstner Ida és társai elleni eljárás pedig a Szociális Testvérek Társaságát. A Radványi készítette jelentésben megnevezett ifjúsági mozgalmak közül Fekete Gabriellát és társait 1955 decembere-1956 áprilisa között vették őrizetbe: elsőként Feketét, utolsóként Bakó Sára szerzetes nővért. A per három egyházi és hat világi személyt érintett (ezen belül is két papot és egy szerzetes nővért), a vádlottak között három férfi és hat nő volt: Fekete Gabriella hitoktatónő, Androsits István és Eglis István katolikus papok, Tímár Vendelné győri, Jüttner Sándorné és Kovács Erzsébet veszprémi csoportvezetők, továbbá dr. Harangi Lászlóné dr. Boros Vüma (ő gondoskodott a külföldi egyházi irodalom fordításáról és sokszorosításáról), Eördög László egyetemi hallgató és Bakó Sára örökimádó szerzetes nővér. Fekete Gabriellát és társait a demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésével, illetve abban való részvétellel gyanúsították a főként magánházaknál tartott kiscsoportos ifjúsági hitoktatás szervezése miatt. A pert már egykorúan második Bulányi-perként tartották számon, ezt bizonyítja Radványi Kálmán jelentése, és maga a vizsgálati anyag is, amelyben Feketéék tevékenységét a piarista szerzetes által elindított mozgalomhoz kötötték s annak folytatásának tekintették. Sőt egy 1956 októberében készült államvédelmi jelentés is kontinuitást látott az 1953-ra újraéledő kisközösségek és Bulányiék tevékenysége között: bár Bulányiék 1952-es letartóztatásával a mozgalom országos irányítása megszűnt, 1953 folyamán a csoportok helyi vezetőkkel az élükön egymástól függetlenül újjászerveződtek, a korábbihoz hasonló módszereket alkalmaztak, a vezetők tudtak egymásról és kicserélték tapasztalataikat is.4 A Fekete Gabrielláék letartóztatásakor életfogytiglan tartó börtönbüntetését töltő Bulányi György évtizedekkel később így idézte fel ezt az időszakot: „Két hét után visznek kihallgatni. A tárgy: hogy kivirult a vetés, és azért hoznak be a Fő utcába, hogy ne kelljen állandóan kiro- hangálniok a Gyűjtőbe hozzám a beszerzendő információk céljából. Hollós Ervin Kik voltak, mit akartak? c. könyvéből tudom majd meg, hogy begyűjtötték már a második Bulányi-per emberanyagát, vagy hatvan személyt. Ezekről kell informálnom a különböző előadó urakat. Semmi rázós témára nem emlékszem, csak arra, hogy nagyon össze akartak kapcsolni egy veszprémi teológiai tanárral, akivel nem tudom, hogy találkoztam-e valaha, Androsits Istvánnal. Végülis ezt voltam hajlandó elismerni a jegyzőkönyv számára: tudom, hogy van egy ilyen nevű pap Magyarországon. De nem igényelték, hogy aláírjam vallomásomat.”5 - emlékezett vissza Bulányi György. Más helyen pedig így nyilatkozott minderről: ,,’55-ben kezdték gyűjteni a második Bulányi-per számára az embereket, mert le tudták ugyan bénítani azokat, akikkel én közvetlen kapcsolatban voltam, de azokat, akiknek az ország legkülönbözőbb részén lelkigyakorlatokat 3 Magyar Római Katolikus Püspöki Kar. Jelentés (1955. augusztus 19.) Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (= ÁBTL) 3.1.5.0-13405/2/1. A jelentést ismerteti Bánkúd Gábor: Jezsuiták a diktatúrában. A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya története, 1945-1965. Bp., 2011.141. p. (Közelmúltunk hagyatéka) 4 A dokumentumot ismerteti: Bálint László: A Bulányi-féle „szervezkedés” utóhatásai. In: Magyar egyháztörténeti vázlatok. Regnum, 16. (2004) 3-4. sz. 155-163. p. s Bulányi György füves könyve. Szerk.: Faragó Ferenc-Schanda Beáta. Bp., 2015.123. p. 88
