Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Mikó Zsuzsanna: A magyar népbírósági rendszer megszervezése, 1945-1949
tanácsvezetőinek 1945. október 20-i teljes ülésén is napirendre került, ahol az elnöklő Major Ákos is tarthatatlannak érezte az addigi gyakorlatot: „Én ezekért az anyagi igazságot sértő ítéletekért nem vállalom az erkölcsi felelősséget. De a politikai felelősséget sem vállalhatom, mert nem járathatom le a népbíróság politikai tekintélyét, főleg nem tűrhetem el, hogy a budapesti népbíróság a nagy közvélemény szemében tényleg egy antiszemitaképzőiskola [sic!] szerepét töltse be. Erre engem különböző helyekről figyelmeztettek.”25 A népbíróságok egyre nagyobb szerepet vállaltak a korszak igazságszolgáltatásában, erre mutat a Budapesti Népbíróságon működő tanácsok számának fokozatos emelkedése. A kezdetekhez képest az új igazolásfellebbezési rendelet értelmében öt újabb tanácsot állítottak fel, amelyeknek vezetői Nagy Károly törvényszéki tanácselnök, Egyed Lajos törvényszéki bíró, Eg- genhofer Ödön táblabíró, Molnár László törvényszéki bíró és Zajtay Imre bírósági titkár voltak. A népbíróság szervezete és személyzete folyamatosan bővült, az induláskor tevékenykedő öt népbírósági tanácselnök mellett a népbíróság elnökének 1945. május 4-i jelentése szerint már kilenc tanácsvezető dolgozott a bíróságon.26 Ugyanazon hónap végére azonban már újabb öt tanács felállítását látta szükségesnek Major Ákos, arra hivatkozva, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről állandóan sürgetik az ügyek gyorsabb intézését.27 A bíróság működésének végére, vagyis 1949-re már 16 büntetőtanácsot állítottak fel, amelyek közül kettő nem működött folyamatosan, két igazolásfellebbezési tanács intézte az ügyeket, és emellett még hat különtanács tevékenykedett.28 A személyzet létszámának bővítésére annál is inkább szükség volt, mivel a bíróság ügyforgalma az 1945. februári indulástól látványosan növekedett, már az első három hónap után több mint négyszeresére emelkedett.29 Az 1946-os évtől már tízezres ügyforgalommal kellett megbirkóznia a népbírósági tanácsoknak: 3830 büntetőügyet intéztek el, amelyből 2723 zárult marasztaló ítélettel, az igazolásfellebbezési tanácsok pedig 5273 ügyet fejeztek be.30 25 BFLXXV. 1.4 VIII. B. 1. 26 Ők név szerint: Szűcs János, Piri Gábor, Pálosi Béla, Gálfalvy István, Nagy Károly, Egyed Lajos, Palásthy Barna, Molnár László, Borbély János. BFL XXV. 1. d. I. A. Miniszteri rendeletek. ” BFLXXV. l.d.IIl.D.2. Az újonnan felállított tanácsok vezetői: Szappanos Géza ítélőtáblái bíró, Tanner Béla központi járásbírósági bíró, Gerenday Zoltán pestvidéki törvényszéki bíró, Gátay Endre budapesti büntetőtörvényszéki tanácselnök, Roósz Lajos budapesti büntetőtörvényszéki tanácselnök. 28 A büntetőtanácsok elnökei: László Dezső ítélőtáblái tanácselnök, Jónás Béla népbírósági tanácselnök, Harkay József törvényszéki bíró, Király Gyula törvényszéki bíró, Buday György törvényszéki jegyző, Késmárky Ernő törvényszéki bíró, Bányai László járásbíró, Bereczky Brúnó járásbíró, Tutsek Gusztáv törvényszéki tanácselnök, Hollós Olivér törvényszéki bíró, Kiss Endre ítélőtáblái bíró, Herpai Ernő törvényszéki bíró, Ságy Imre törvényszéki tanácselnök, Kelemen József törvényszéki jegyző. A népbírósági különtanácsok elnökei: Ölti Vilmos ítélőtáblái bíró, Lukicsy Sándor törvényszéki tanácselnök, Rácz Endre ítélőtáblái bíró, Berek István törvényszéki tanácselnök, Lukács Tibor törvényszéki tanácselnök, Sipos Zoltán törvényszéki tanácselnök. Az igazolásfellebbezési tanácsok elnökei: Rátay György ítélőtáblái tanácselnök, Gerenday Zoltán törvényszéki tanácselnök. BFL XXV. 1. d. VIII. A. Ügybeosztás. 29 Az első hét 16 ügydarabja után március végére már 42 új ügyet, április utolsó hetében pedig már 91 új ügyet tárgyalt a bíróság. MNL OL XIX-E-1-1.1325/1945. 30 A statisztika szerint az 1946-os évben 5126 bűnügy került a népbíróság elé, így a hátralék 1296 ügyet tett ki. Az igazolásfellebbezési ügyekben viszont sikerült valamennyire ledolgozni az előző évi hátralékot, mivel 139 ügyet tudtak az 1945-ös év anyagából feldolgozni. A kimutatást a bíróság a Szövetséges Ellenőrző Bizottság orosz tagozatának készítette. Lásd: BFL XXV. 1. d. VIII. B. 9. Teljes ülési jegyzőkönyvek (1947. jan. 17.) 70
