Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Források, kútfők, töredékek - Pajkossy Gábor: Kossuth kritikai töredékei az első reformországgyűlés első napjaiból

A jegyzetek címe pontosan utal a szöveg jellegére: egymással nem összefüggő részekre osztott, kritikai megjegyzéseket tartalmazó szövegről van szó. A keletkezés körülményeit kutatva rábukkantunk egy Kossuth kezétől származó, 1832. december 19. és 26. közötti dátumokat tartalmazó kéziratra (ezt Barta az „összegyűjtött toldalékok” közé sorolta). E kéziratban három „criticai töredék” szövege is megtalálható, az I. számú ugyancsak december 24-i, a II. szintén 26-i kelet alatt, az V. pedig dátum nélkül avagy szintén 26-i dátum alatt.8 Ezen kézirat bejegyzései (kettő kivételével) bekerültek az Országgyűlési Tudósításokba, amiként, a II. számú kivételével, a „Criticai töredékek” szövege is. Kossuth az I. számú töredéket a Tudósítások 3. számának, a III. és a IV. számút a 4. szám végén hozta, míg az V. számú töredék a Tudósítások 5. számának végén kapott helyet. Mivel Barta kiadásában a II. számú töredék szövegét is közölte, valamennyi töredék szövege már eddig is ismert volt, ha nem is a fentivel azonos formában.9 A számos kisebb-nagyobb eltéréssel csak a III. töredék esetében (és ott is csak részben) foglalkozunk: tudjuk, Bartának a Tudósítások első számainak közlése során egyetlenegy „meglehetősen rossz másolatra” kellett támaszkodnia, mivel csak ez a példány „tartalmazta azokat a pótlásokat, toldalékokat, amelyekkel Kossuth a vállalkozás első heteiben leveleit kiegészítette”.10

Kossuth töredékeit valószínűleg december legvégén, január elején vagy a hónap folyamán állította össze, jegyzetei (mint említettük, részben fenn is maradt jegyzetei) alapján, és feltehetően azért nyújtotta át Wesselényinek, akivel december 29-én ismerkedett meg (s mindjárt a rajongásig elismerő jellemzést is adott róla előfizetőinek), hogy felhívja magára a báró figyelmét, és aki körül ezt követően mind többet „forgolódott” (Barta). Noha kettejük viszonya csak évek múlva fejlődött egyenrangú (vagy legalábbis viszonylag egyenrangú) felek közötti kapcsolattá, Kossuth hamarosan el is nyerte a báró bizalmát, aki 1833 május elején, távozván a pozsonyi országgyűlésről, feladattal bízta meg Kossuthtot a Balítéletekről kéziratának kiadásával kapcsolatban.11

AIII. számú töredékkel külön is kell foglalkoznunk. Ez, a Tudósítások 4. számának második toldalékaként, szorosan kapcsolódik az előző toldalékhoz, amelyben (a Wesselényiről adott jellemzés keretében) Kossuth a báró szavaival magyarázta el olvasóinak a kormány által az ellenzéknek állított csapdát: ti. ha az alsótábla ragaszkodik ahhoz, hogy ne az úrbéri, hanem a kereskedelmi operátumot tárgyalják elsőként, igaz, junktimban az úrbéri és a biztossági munkálattal.12 Kossuth ezt követően zempléni előfizetőihez fordul: „utasítást, Urak! s elsőnek az urbarialét, minden feltétel nélkül” (azaz változtassák meg a kereskedelmi munkálat tárgyalásának elsőbbségét előíró utasítást, és ne ragaszkodjanak a junktimhoz sem). Mellőzzük

8 MNL OL R 98. Az 1526 utáni gyűjtemény. Kossuth-gyűjtemény. Az 1832-1836. évi országgyűlésre vonatkozó iratok. 1. tétel. Feljegyzések a különböző ülések lefolyásáról. 17-20. (Az irat régi jelzete: Kossuth-Archiv 506. 305. sköv.; vö. KLÓM I. 16. a) jegyzet - a Kossuth-Archiv azokat az iratokat tartalmazta, amelyek 1849 januárjában jutottak a császári hadsereg kezére, s 1927-ben kerültek a Magyar Országos Levéltár birtokába.)

9 KLÖMI. rendre 30-31., 37., 37., 42-43. p.; a II. töredék szövegét Barta - uo. 44., a) jegyzet - szintén közli, az előző jegyzetben említett kézirat alapján.

10 KLÖM 1.8. p.

11 Kölcsey Ferenc: Országgyűlési naponkénti jegyzések. Sajtó alá rend.: Pajkossy Gábor. Bp., 2002. 216. p. (Kovács Lajos /?/ - Wesselényinek, 1833. máj 22.); vö. KLÖM VI. 402-406., kül. 402-403. p. (Kossuth - Wesselényinek, 1833. szept. 1.)

12 Itt megjegyezzük: a III. számú töredék élén december 27-i keltezés áll, Kossuth viszont csak két nappal később ismerte meg (és fogadta el) Wesselényi érvelését - ezért a töredék keletkezése is legalább két nappal későbbre tehető.

38