Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Békés megye forrásvidékén - Szögi László: A Mezőberényi, majd Szarvasi Evangélikus Líceum felsőfokú hallgatói (1802-1850)
Második helyen az iparos, kézműves családból származók állnak 15%-os képviselettel. Ők már többségükben evangélikusok, szlovák, német és magyar nemzetiségűek egyaránt vannak közöttük. Nagy részük Békés és Pest megyéből érkezett az intézetbe. Ez az arány viszont alacsonyabb, mint a más intézményeknél tapasztalható átlag. Harmadik helyen állnak a kereskedő családból származó diákok 12%-os arányban. E diákok többsége szerb és román nemzetiségű, mindössze tíz magyar és négy szlovák diák található közöttük. Országosan is általában sok a kereskedő családból származó diák, különösen ott, ahol több az izraelita vallású hallgató. Mivel Szarvas esetében ez nem áll fenn, ez is egy eltérés az országos tendenciáktól. Negyedik helyen hasonló, 11%-os képviselettel a tanítói családból származó diákok állnak. Ők szinte kizárólag evangélikusok, nemzetiségükre nézve elsősorban szlovákok, s kisebb számban magyarok és németek. Gyakorlatilag mindannyian néptanítók és gyermekeiket feltehetően ugyanerre a pályára szánják. Ötödik helyen a megyei és városi hivatalnokok gyermekei állnak 10%-os képviselettel. Vallásukra nézve döntően evangélikusok, de 12 görögkeleti is van közöttük. Jellegzetesség, hogy ebben a csoportban relatíve sok a nemesi családból származó hallgató, többek között szolgabírák, esküdt ülnökök gyermekei. Ez a réteg országosan ennél magasabb képviselettel rendelkezik, azokban az intézményekben, ahol magasabb a nemesi származású hallgatók aránya. Hatodik helyen állnak az uradalmi tisztviselők fiai több mint 7%-os képviselettel. Ők is evangélikusok és az egyik olyan csoport, ahol a legmagasabb a magyar nemzetiségűek aránya. Bár társadalmi állásról itt alig van adatunk, de egyéb tapasztalatunk alapján feltételezhetjük, hogy sok közöttük az elszegényedett nemes, aki kamarai, vagy más hazai nagybirtokon vállalt tiszttartói, kasznári állást. Végezetül érdemes még megemlíteni a hetedik helyen álló, haszonbérlő és önálló gazdálkodó családból származó diákokat. Az ő képviseletük valamivel magasabb, mint 6%. Nemzetiségükre nézve magyarok és szlovákok, négyen németek. Az ország minden részéből származnak, még erdélyi is van közöttük. Kisnemesek is akadnak soraikban, akik még saját birtokukon gazdálkodnak. A többi csoport képviselete olyan alacsony, hogy azok elemzésébe már nem érdemes fogni. Nem tekintjük feladatunknak a hallgatók további pályájának vizsgálatát. Amennyiben az adatbázis publikálásra kerül, akkor ezt a helytörténészek és más kutatók fogják elvégezni. Reméljük, hogy ezekkel az adatokkal is segíthettük egy sajátos hazai, részben középfokú, de részben már felsőoktatási intézmény történetének és működésének jobb megismerését. 342
