Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Békés megye forrásvidékén - Szögi László: A Mezőberényi, majd Szarvasi Evangélikus Líceum felsőfokú hallgatói (1802-1850)
Adataink szerint mindössze a beiratkozok 52%-a volt lutheránus, s nagyon sok - 37% - volt ortodox, görögkeleti vallású. Ez utóbbi nagyjából megfelel a szerb és román nemzetiségű diákok arányának, s mintegy megerősíti a felsőfokú hallgatóság sokszínűségéről korábban már említett képet. Természetesen jeleznünk kell, hogy ezek az adatok mindig a felsőfokú hallgatókra vonatkoznak, a gimnáziumi osztályokban mások lehettek mind a nemzetiségi, mind a felekezeti arányok. Katolikus diákok gyakorlatilag csak 1845 után iratkoztak be Szarvason, akkor, amikor az intézmény már említett virágkorát élte. Ugyanez mondható el a zsidó vallású diákokról, a hét izraelita hallgató közül hat 1845 után került Szarvasra. Református diákok viszont kezdettől fogva voltak az intézményben Békés és Heves megyéből, valamint a Jászkun Kerületből. Ők kizárólag magyar nemzetiségűek. A társadalmi rétegződés szerinti tagolódás A feudális korszakban végzett kutatásoknál elkerülhetetlen kérdés annak vizsgálata, hogy a diákok milyen társadalmi rétegből származtak. Ilyen adatokat szoktak tartalmazni az intézményi anyakönyvek, azonban esetünkben ezek az adatok igen szegényesek. Mindössze a diákok 13%-ánál jelezték a társadalmi hovatartozást, ezért ebből egyértelmű következtetéseket nem tudunk levonni. Társadalmi réteg Beiratkozok % ismertből Nobilis, nemes 29 39,73 Civis, polgár, oppidanus 31 42,46 Ignobilis, colonus, inquilinus, jobbágy 13 17,81 Összes ismert 73 100 Nincs adat 531 87,91 Összes beiratkozó 604 100 10. táblázat A hallgatók megoszlása a társadalmi rétegződés alapján (1802-1850) Az első, ami a kutatónak feltűnik, hogy nem találkozunk főnemesi származású diákkal. A régió főnemesi családjai támogatták ugyan az iskolát, de saját gyermekeiket nem itt taníttatták. A nemesek száma látszólag magas, azonban úgy véljük, hogy a teljes hallgatóság körében ez az arány alacsonyabb lenne. Ezzel szemben azt gondoljuk, hogy a polgárság képviselete valamivel magasabb lenne, az összes hallgató esetében. A nem nemesi, tehát a jobbágy, zsellér családokból származók arányát pedig alacsonyabbra becsüljük annál, mint ami a táblázatban található, különösen, ha az országos tendenciákat vesszük figyelembe. A fenti, eléggé hiányos adatoknál sokkal többet tudunk mondani akkor, ha a diákok apjának, illetve gyámjának foglalkozásáról rendelkezésre álló információkat vesszük górcső alá. Ezek az adatok már a beiratkozok 77%-ánál feljegyzésre kerültek, s ebből már valóban releváns következtetéseket lehet levonni. 340
