Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Békés megye forrásvidékén - Kereskényi Miklós: A gyulai uradalom jobbágyainak adózása a XVIII. században az urbárium bevezetéséig
Előzetes Hároméves Taxa (forint) Libellus Taxa (forint) Település összeírás (1769) szerződések 1762-től (17501761) Öcsöd nincs forrás van 30 nincs forrás nincs forrás Szarvas van van 30 van összevonva Szeghalom nincs forrás van 10 nincs forrás nincs forrás Vésztő nincs forrás van 15 nincs forrás nincs forrás Békésszentandrás van nincs forrás nincs forrás nincs forrás nincs forrás Tótkomlós nincs nincs forrás nincs forrás nincs forrás nincs forrás *A halászati jog bérletének nagysága nem szerepel önállóan az összeírásokban, mivel a taxák nagyságát egy összegben adták meg. 3. táblázat A halászati jog bérlése az urbárium bevezetése idején Azt feltételezzük, hogy a taxa mértéke a kifogott hal (becsült) mennyiségével lehetett arányos. Erre utalhat a táblázatban szereplő, egymással szomszédos két falu, Köröstarcsa és Körösladány bérletének eltérő összege. A két település lakosainak száma közel azonos volt. Szarvas első egyezségében, már 1725-ben, előírták a kocsma és mészárszék mellett a halászatai jog fizetését is, de nem számszerűsítették azt,66 ezért úgy gondoljuk, hogy a folyó- vagy állóvizekkel rendelkező települések esetében a kezdetektől fogva pénz formájában hajtották be a halászat utáni járadékot. Az ismert libellusokban folyamatosan feltűnik a halászat bérének megváltása is. Ennek nagyságát többnyire nem ismerjük, mert más megváltási tételekkel összevonva, egy összegben szerepelnek. A pénzben történő fizetés mellett természetbeni szolgáltatást is követeltek a parasztoktól. Az uradalom a kezdetektől fogva elvárta a közösségektől bizonyos mennyiségű teknősbéka kötelező beszállítását. Amennyiben a kirótt nagyságnál többet szolgáltattak be, azt a földesúr külön megfizette (az 1760-as években egy pár teknősért kilenc krajcárt).67 A mai ember számára a halászat és a horgászat fogalma sokszor azonosnak tűnik, noha nem az. Nem volt ez igy a múltban, és vizsgált korszakunkban sem. A halászat mindenkor kereskedelmi célokat, a horgászat egyéni igények (élelemszerzés-önellátás, időtöltés stb.) kielégítését szolgálta. A halászati jogot az egyes közösségek önkormányzatai bérelték. Érdekes, hogy a halászati jog * * MNL BéML IV. A. 1. e. Szarvas, 1725. 67 Cseh, 1989.366. p. 302
