Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Békés megye forrásvidékén - Dusnoki-Draskovich József: Gyula és Békés megye a török kiűzésétől a szentandrási felkelésig
visszatérésébe vetették hitüket. A felkelés híre külföldre, még Angliába is eljutott, hiszen eleinte azt vélhették, hogy egy új szabadságharc kezdődhet.46 A lengyel örökösödési háború 1734-ben reményt keltett a kuruc emigránsok között és Magyarországon is. Rákóczi francia segítséggel tervezte a visszatérést. A bujdosók egy része Lengyelországba ment, és onnan készülődött betörni az országba, de Rákóczi halála (1735. április 8.) után visszatértek Hotinba. Az emigrációval két gazdag Ung megyei nemes, a Gombos testvérek voltak kapcsolatban, ők álltak a hazai szervezkedés élén.47 Péró és a szent- andrásiak nem tudhattak Rákóczi elhalálozásáról, sőt azt tervezték, hogy követet küldenek hozzá. Péró március végén arról beszélt, hogy a Nyírségben gyülekeznek a kurucok, és jön Rákóczi, ezt olyan emberek hozták hírül, akik beszéltek vele. Szentandráson április 27-én a felkelők utolsó gyűlésén az hangzott el, hogy Rákóczi már a lengyel határokon van. Tehát eljutottak hozzájuk a hírek, de végzetes késéssel. Azt kell hangsúlyoznunk, hogy az egész felkelésben rendkívüli szerepe volt a szóbeszédnek, az eltúlzott, a vágyakat kifejező információknak, a tévhíreknek és a rémhíreknek, amelyek időrendjét lehetőleg tisztázni kell. A felkelés előtt egy érdekes hír terjedt több változatban: 1734 augusztusában Szentandráson és környékén 14-17 lovas katonát vagy kurucot láttak, akik az idős Károlyi generálist keresték azért, hogy álljon az élükre. (Egyes híresztelések szerint Szentandráson átutazóban csak sebes hajtással menekülhetett előlük.) A felkelők budai vallatásánál azt állapították meg, hogy ez a hír Hegedűs János szentandrási másodbírótól eredt. 1734 októberétől a Károlyi-huszárezred tisztjei toborzást folytattak Békés megyében. A nép körében állítólag az terjedt el, hogy Rákóczinak gyűjtik a katonákat, de a toborzótisztek jelentései nem írnak erről. 1735. március 8-án Török Péter azt terjesztette Csabán, hogy Túrnál, a Tiszán túl már sok a kuruc. Péró március végén, illetve április 3-án azzal próbálta megnyerni - eredménytelenül - Strba és Sevits György rác kapitányokat, hogy a magyarok az egész országban és Erdélyben is fel fognak kelni.48 Április 20-a táján ugyanezt állították a Péróval tárgyaló magyarok. Péró újra megígérte, hogy a rácok velük tartanak, és biztosító leveleket írt a szentandrásiaknak és külön a főbírójuknak, Vértesi Mihálynak. Ezeket a leveleket (talán másolataikat is) mint Péró, illetve Rákóczi pátenseit olvasták fel és terjesztették az egyes községekben, mivel többek között az állt bennük, hogy Péró mint Rákóczi generálisa tudatja, hogy a rácok és magyarok egyesülten fölkeltek. Május első hetében Biharban és a Hajdúságban főleg e pátensekkel kapcsolatos hírek terjedtek. A Seres István által közölt levelekben április 28-tól május 4-ig számos híresztelés található: * Thomas Robinson bécsi angol követ máj. 14-én, majd 18-án küldött jelentést William Stanhope államtitkárnak és helyettesének. 18-án már rövid leírást tudott adni az eseményekről és a szervezőkről, akik Rákóczi nevében léptek fel, illetve próbáltak támogatókat szerezni. Csatolta a lázadás leverésére kiküldött királyi biztos, Orczy István báró máj. 11-én kelt levelének fordítását is. Kurucz György: Guide to Documents and Manuscripts in Great Britain Relating to the Kingdom of Hungary from the Earliest Times to 1800. London, 1992. 337. p. Itt köszönöm meg Kurucz György szíves segítségét. Pozsonyban Bél Mátyás ismét elővette Békés vármegyének az 1720-as évek második felében készült leírását, hogy följegyezze: a Rákóczi-hívek nem tudták elfoglalni Gyulán a még fennálló négyszögletű belső várat (vagyis a téglavárat). Bél, 1993. 24. p. 47 Papp Sándor: Rákóczi József hatalomra kerülési kísérlete és a Porta. Forráskritikai vizsgálatok. In: A Rákóczi-sza- badságharc és Közép-Európa. I. köt. Szerk.: Tamás Edit. Sárospatak, 2003.241-294. p. 48 Strba kérdezett rá a lényegre: de hát fölkél-e Károlyi, Beleznay [ezredes], Halász Péter [ezredes] és Kaszás György? (Márki, 1893. 20. p.) 286
