Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Békés megye forrásvidékén - Dusnoki-Draskovich József: Gyula és Békés megye a török kiűzésétől a szentandrási felkelésig
Dusnoki-Draskovich József Gyula és Békés megye a török kiűzésétől a szentandrási felkelésig A gyulai vár visszafoglalásával 1695-ben egy új időszak kezdődhetett Békés megye történetében. A török hódoltság, különösen a tizenötéves háború, majd a visszafoglaló háborúk pusztításai után megindulhatott a fejlődés, amelynek első, még egyáltalán nem zavartalan, átmenetinek tekinthető szakaszának végét az 1735. évi szentandrási felkelés jelölheti, de az 1738-1740-ben pusztító pestisjárványra is utalhatunk. Ezután hosszú ideig nem következtek hasonló, tragikus események. A legtöbb adattal Gyula város és a vár történetéről rendelkezünk, ezért érdemes ezek példáján illusztrálni a XVIII. század első évtizedeiig bekövetkezett változásokat, amelyeket képekkel és rövid leírásokkal is szemléltethetünk. Szulejmán 1566. évi hadjáratát és ennek keretében a gyulai vár ostromát külföldön is nagy figyelemmel követték. Az ostrom időrendjét is főként a német újságlapok (valamint szintén egyidejű jelentések, levelek) segítségével lehetett tisztázni, mivel a német hírcentrumok, Nürnberg, Augsburg stb. értesülései a Győr melletti királyi táborból származtak. Megállapíthatjuk azt, hogy Gyula ostroma nemcsak a leghosszabb volt a Szulejmán korabeli magyarországi várostromok között (júl. 2-től szept. 2-ig, tehát 63 napig tartott), hanem egyes szakaszai is azt jelzik, hogy a várat hősiesen védték, számos török rohamot vertek vissza. A vár védői a külső vár (huszárvár), majd a belső vár elvesztése után a gótikus téglavárba szorultak vissza. A vár főkapitánya, Kerecsényi László a reménytelen helyzetben tárgyalni kezdett a törökkel, és nyolcnapos fegyverszünetet ért el. Ez kedvező volt, hiszen ennél tovább aligha tudták volna tartani a várat, fölmentő sereg pedig nem érkezhetett. Természetesen számolni kellett azzal, hogy a várból kivonulókat hitszegő módon megtámadják, amint az Gyula esetében is bekövetkezett.1 Ennek az ostromnak köszönhetjük Gyula város első, lényegében hiteles ábrázolását, amely Mathis Zündt (1491-1572) neves nürnbergi ötvös és rézmetsző alkotása. Nürnbergben jól nyomon követhette az 1566. évi hadjáratról szóló híreket. Szigetvár ostromát, Zrínyi Miklós arcképét is megörökítette, valamint a hadi cselekményeket bemutató Magyarország-térképet is készített. (1567-ben pedig még egy nagyobb országtérképet, Wolfgang Lazius térképét alapul véve.) Feltételezhető, hogy voltak magyarországi kapcsolatai, illetve a királyi táborból juthattak 1 Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi ostromának időrendje. In: Uö: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula, 2000.126-138. p. (Gyulai füzetek, 12.) (a továbbiakban Dusnoki-Draskovich, 2000.) Csak az utóbbi évek kutatásai derítették ki azt, hogy aug. 20-a körül volt a vár ostromának még egy néhány napos szakasza: a gótikus téglavár védelme. A várról és az ostromról részletesebben írok a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára (= MNL BéML) Város - uradalom - vár címmel megjelenő konferencia-kötetében szereplő tanulmányomban. Az ostromról 1. még Gálffy Zsuzsanna: A török 1566. évi hadjárata a német újságirodalom tükrében. In: Tanulmányok fél évszázad magyar történetéből. Szerk.: Fejérdy Gergely. Piliscsaba, 2002. 28-68. p. (Pázmány Történelmi Műhely. Történelmi tanulmányok). A gyulai vár ostromának időbeli összefüggéseit azonban nem észleli az újságok alapján. Kerecsényiről legutóbb 1. Őze Sándor: Adatok Kerecsényi László gyulai kapitányságához. In: Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kosa László tiszteletére. Szerk.: Ablonczy Balázs et al. Bp„ 2002.114-122. p. 271
