Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Békés megye forrásvidékén - Blazovich László: A Körös-völgy vízrajza és települései a középkorban a Hegyvidéktől Gyomáig
szerepet játszottak. Békés és Gyula a Simándtól Szolnokig vezető távolsági út és helyi utak találkozási pontját képezték.32 Az utak találkozása egyúttal emberek találkozásával járt, akik áruikat, továbbá híreiket és gondolataikat egyaránt kicserélhették. Ezáltal piacos helyek lettek, a piac pedig a legfontosabb városképző erőt jelentette. A rétségi települések határai a mezőség felé nyíltak, ahol legeltető állattartást folytatva kezdetben ideiglenes pásztorszállásokat hoztak létre, amelyek egy idő után a népesség szaporodásával állandó lakott helyek lettek. Ezzel elértünk a mezőség településhálózatához. A településhálózat állandó változás közepette él. E mozgás a rétség és mezőség viszonyaira egyaránt jellemző, amelyet a szakirodalom részletesen elemzett.33 A mezőség településeinek nagy része később alakult ki, mint a rétségi. Általában a népesség növekedésével az ideiglenes állattartó szállásokat ülték meg hosszabb ideig, és közülük több állandósult. E települések tavak, időleges vízfolyások, amelyek kiszáradt árkában kutat ástak, vagy egyéb helyeken ásott kutak mellett alakultak ki.34 A felszínhez közeli vízkinyerést a talajból a hordalékkúpok szerkezete tette és teszi lehetővé, ugyanis azok kavicsos, homokos hordalékanyagában, mint jó vízáteresztő rétegben, a föld alatt éppen úgy folyik, csörgedezik a víz, mint a felszín vízfolyásaiban. Ezek időnként, ha agyaglencsébe ütköztek, fel is törtek, őket hívta a lakosság fakadó vizeknek. Egy-egy föld alatti eret eltalálva a kútásók bővizű forráshoz jutottak. E település-sűrűsödést térképi ábrázolással a Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje című kötetünk mutatja be.35 Hasonló megállapításokat tehetünk Kovách Géza idézett műve alapján.36 A helyzet még akkor is így áll, ha a települések előfordulása az írásos anyagban esetleges, mindig valamilyen birtokosváltozással van összefüggésben. Például akkor, amikor egyes nemzetségek birtokosztályt tettek, valamint az egyes családok és családtagok szétköltöztek, vagy királyi adományok, vagy valamilyen célból készült birtokösszeírások alkalmával. A Körös-völgy településhálózatát, annak összefüggéseit a domborzati viszonyokkal és a vízhálózattal kellően feltárta a tudomány. A régészek, helytörténészek és honismerők feladata az egyes helyi viszonyok pontos leírása ásatásokkal, határjárásokkal és helynévi gyűjtésekkel, valamint XVIII-XIX. századi térképek tanulmányozásával.37 Megkönnyíti a feltárást a térképek digitalizált elérhetősége. E kutatómunkával nemcsak településük, hanem az egész régió településtörténetének mélyebb és pontosabb feltárásához járulhatnak hozzá, ugyanis ne feledjük: Elise Reclus szerint a történelem időbeli földrajz, a földrajz pedig térbeli történelem.38 32 Blazovich, 2002. Térképmelléklet. 33 Az erre vonatkozó szakirodalmat 1.: Blazovich, 2002. Bevezetés és Rövidítésjegyzék. 34 Uo. 35 Blazovich, 1985. passim és térképek. 36 Kovách, 2005. 37 Szép példát ad rá: Szatmári, 2005. 38 Idézi Csatári Bálint: Kecskemét mint központi hely. In: Forrás 48. (2016) 7-8. sz. 193. p. 254
