Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Katona Csaba: Az országgyűlési követ, a szélhámos és a díszpolgár
A fent emlegetett báli házigazda a középső nemzedék volt: Szentgyörgyi Horváth János (1777-1841) apjának Somsich Annával kötött házasságából született. Hivatalt először szükebb pátriája környékén, Zala vármegyében viselt, de még 1802-ben Békés vármegye táblabírája lett, később pedig két ízben is, 1808-ban, majd 1825-ben (az első füredi Anna-bál évében) a vármegye országgyűlési követévé választották. Latinovits Annával kötött házasságából több gyermek született: Antal, József, István és László, valamint az egyetlen leány, Krisztina (1805-1827). Ez a Krisztina pedig nem volt más, mint a későbbi Kiss Ernőné, vagyis az a leány, akinek tiszteletére - a mítoszok szerint - az első Anna-bált rendezték.17 Ami igazán érdekes még: történetesen éppen 1825. július 26-án választották másodszor is követté Békésben Szentgyörgyi Horváth Jánost.18 Ha ezt összevetjük azzal, hogy július 26-a, az állítólagos első bál napja keddre esett,19 akkor talán még az a kérdés sem nélkülözi az elemi logikát, hogy valóban Anna-nap rendezték-e a nevezetes bált, azon a napon, amikor Békés vármegye épp másodszor is követévé választja a házigazdát... A kérdésre további kutatások adhatnak választ. Említsük azonban meg, ki volt az, aki úgymond az utat taposta Szentgyörgyi Horváth János előtt Békésben. Az édesapja, Szentgyörgyi Horváth Zsigmond (1735-1808) valóságos belső titkos tanácsos volt. Ó 1801-től haláláig töltötte be a vármegye főispáni méltóságát. Közismert, hogy a török elűzése után az elnéptelenedett megye tisztikarát jószerivel úgy kellett toborozni, ezért sokan, főleg a főispánok nem is kötődtek igazán a megyéhez. Közülük elsőként éppen Szentgyörgyi Horváth Zsigmond tartott igényt a vármegyeházán levő főispáni lakásra. Talán ezért is történt meg, hogy a vármegye arra kérte, hogy arcképével ajándékozza meg őket. Ó maga nem, de utódai, teljesítették ezt az óhajt.20S mint látható, a Szentgyörgyi Horváth család megvetette a lábát Békésben, hiszen közülük számosán viseltek ott megyei hivatalt az itt említetteken kívül is. S hogy teljes legyen a családi tabló az emlegetett három nemzedék tekintetében, említsük meg Krisztina öccsét, Szentgyörgyi Horváth Antalt (1809-1871) is. A családi tradíciókhoz ő sem lett hűtlen: 1832-ben lett Békés vármegye másodalispánja. Ezt a pozíciót 1837-ig viselte. Valamivel később, 1839-ben országgyűlési követté választották, majd ugyancsak rá esett a választás 1843-ban is.21 A szélhámos Korántsem töltött be olyan fontos posztokat, mint a jeles dunántúli nemesi família tagjai, a XIX. századi Balatonfüred meghatározó alakja, talán legszínesebb figurája, aki viszont egész 17 Héjjá Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715-1848. Gyula, 2009. 302. p. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből, 11.) (a továbbiakban Héjjá, 2009.) 18 Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára (= MNL BéML) IV. A. 1. a. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 996/1825; Héjjá, 2009.302. p. 19 Tóth-Bencze, 2015. 5. p. 20 Héjjá Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája, (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok. Gyula, 2002. 105-106. p. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből, 8.) 21 Héjjá, 2009.300-301. p. 216
